Az ENSZ Közgyűlése történelmi döntést hozott, megszavazva egy új térképvetület bevezetését a hivatalos használatban. Ez a lépés a régóta alkalmazott Mercator-vetület felváltását célozza, amely 1569 óta volt meghatározó a térképészeti ábrázolásokban. A határozat célja, hogy a földrészek, különösen Afrika, valós területi arányait hűebben tükröző térképek kerüljenek előtérbe.
Bár a közgyűlési határozat jogilag nem kötelező érvényű, várhatóan jelentős hatással lesz a különböző nemzetközi intézmények és oktatási szervezetek térképészeti gyakorlatára. Ez a változás új perspektívát nyithat a globális földrajzi ismeretek terén, elősegítve egy pontosabb és kiegyensúlyozottabb világkép kialakulását.
A "Javítsuk ki a térképet" elnevezésű határozati javaslatot Togo terjesztette elő, az Afrikai Unió tagállamainak aktív támogatásával. A szavazáson 164 ország voksolt igennel, köztük olyan jelentős államok, mint Franciaország és az Egyesült Királyság. Hat ország tartózkodott, és egyedül az Egyesült Államok ellenezte a kezdeményezést, ami rávilágít a globális konszenzus széleskörűségére.
A határozat az úgynevezett Equal Earth vetületre épül, amelyet egy térképészcsapat hozott létre 2018-ban. Ennek a vetületnek az a fő célja, hogy minden kontinens területét a valós arányoknak megfelelően ábrázolja, kiküszöbölve a korábbi torzításokat. Az Afrikai Unió 54 tagállama már idén februárban elfogadta ezt a vetületet, felismerve annak pontosságát és a földrészek, különösen Afrika, valós kiterjedésének hitelesebb megjelenítését.
A Gerardus Mercator flamand térképész által 1569-ben kidolgozott Mercator-vetületet elsősorban az európai tengeri navigáció segítésére fejlesztették ki. Évszázadokon keresztül széles körben használták, azonban régóta vita tárgyát képezi a földrajzi pontatlanságai miatt. A gömbfelszín síkba vetítéséből adódó torzulások alapvetően befolyásolják a területek megjelenését.
Ennek következtében az Egyenlítő környékén fekvő területek sokkal kisebbnek tűnnek, mint valójában, míg a sarkvidékekhez közeli régiók aránytalanul nagynak látszanak. Példaként említhető, hogy a Mercator-térkép Afrikát és Grönlandot közel azonos méretűként tünteti fel, holott a valóságban Afrika tizennégyszer akkora, mint Grönland szigete. Ez a jelentős eltérés hosszú ideje kritika tárgya a térképészeti szakemberek körében.
A bírálók szerint ez a térképészeti torzítás nem csupán földrajzi pontatlanságot jelent, hanem mélyebb társadalmi és politikai következményekkel is járhat. Úgy vélik, hogy hozzájárulhat ahhoz, hogy a döntéshozók alábecsüljék az egyenlítői országok fejlesztési szükségleteit és gazdasági lehetőségeit. Egy torzított kép a világról befolyásolhatja a nemzetközi segélyezési és befektetési stratégiákat.
Robert Dussey togói külügyminiszter a szavazás előtt hangsúlyozta, hogy egy igazságos világ megteremtése egy igazságos térképpel kezdődik. Egy korábbi ENSZ-tájékoztatón arra is felhívta a figyelmet, hogy a térképábrázolás sosem semleges. Alapvetően befolyásolja a népek és földrészek globális súlyáról alkotott képünket, és ezáltal a nemzetközi diskurzust és a hatalmi viszonyokat is.
Bár az ENSZ Közgyűlésének határozata jogilag nem kötelező érvényű, várhatóan jelentős befolyással bír majd a nemzetközi gyakorlatra. A várakozások szerint a nemzetközi szervezetek, kormányzati ügynökségek és oktatási intézmények fokozatosan átállnak majd az Equal Earth vetület használatára a hivatalos térképeiken és tananyagaikban. Ez a folyamat idővel globális szinten is elterjedhet.
Ez a változás nem csupán egy technikai frissítés, hanem egy szimbolikus lépés is a globális egyenlőtlenségek kezelése felé. Egy pontosabb térkép hozzájárulhat ahhoz, hogy a világ valós arányait jobban megértsük, és ezáltal megalapozottabb döntéseket hozhassunk a fejlesztés, a környezetvédelem és a nemzetközi együttműködés terén. A Mercator-vetület korszaka, amely közel fél évezreden át dominált, ezzel a döntéssel a végéhez közeledhet.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása