A magyar energetikai szektor jelentős befektetési potenciállal rendelkezik, azonban a tőke és a megvalósítható projektek közötti összhang megteremtése kihívást jelent. A Portfolio Energy Investment Forum finanszírozási panelbeszélgetésén szakértők mutattak rá arra, hogy a sikeres beruházásokhoz kiszámítható bevétel, felkészült fejlesztő és jól strukturált finanszírozás elengedhetetlen. A naperőművek dominanciája mellett egyre inkább előtérbe kerülnek az akkumulátoros tárolók, a szélenergia és a geotermia is.
Magyarország iránt jelentős külföldi befektetői érdeklődés mutatkozik, azonban a potenciális partnerek nehezen találnak olyan projekteket, amelyek előkészítettsége, finanszírozhatósága és kockázati profilja megfelel az elvárásaiknak. A hazai beruházásoknak emellett a környező országok kínálta lehetőségekkel is versenyezniük kell a tőkéért. A piac fejlődését jól mutatja, hogy a kezdeti támogatott naperőművektől mára eljutottunk a piaci áramértékesítésre épülő rendszerekig és az akkumulátoros tárolók integrálásáig.
Kulcsárné Takács Krisztina kiemelte, hogy a nagyüzemi naperőművi piacon elért korai eredményekre büszkék, de ma már szélesebb technológiai skálában gondolkodnak. Fejlesztési elképzeléseikben a naperőművek mellett a tárolás, a szélenergia és a geotermia is szerepet kap. Céljuk, hogy a piaci trendeket megelőzve azonosítsák az életképes technológiákat, és a magyar szabályozási környezet is alkalmassá vált a több technológiára épülő energiatermelő parkok támogatására.
A finanszírozási források diverzifikálása is folyamatban van, a hagyományos projektfinanszírozáson túl befektetési alapok és egyéb források bevonásával egyre összetettebb struktúrák jönnek létre. Kiss Ferenc, az Európai Beruházási Bank képviselője szerint a Modernizációs Alap felhasználása tükrözi a megújulóenergia-piac érettségét. Kezdetben a tagállamok nagy naperőművekre kértek támogatást, majd a technológia versenyképessé válásával specifikus kedvezményezetti körökre és beruházástípusokra, például mezőgazdasági termelőkre vagy barnamezős fejlesztésekre fókuszáltak.
Ma már olyan országok is vannak, amelyek kifejezetten ártámogatási rendszerek, például CfD-konstrukciók finanszírozására igényelnek forrást. Magyarországon is zajlik a gondolkodás arról, hogy az önmagukban is életképes megújulóenergia-beruházások mellett mely területeken indokolt a vissza nem térítendő támogatás. A kibocsátási egységek aukciói folyamatosan gyarapítják a Modernizációs Alap bevételeit, így a források rendelkezésre állnak, de a megfelelő projektek előkészítése kulcsfontosságú.
Üveges Szabolcs szerint az uniós források körüli bizonytalanság elsősorban a hálózatfejlesztéseknél okozott kivárást, más területeken azonban nem tapasztaltak megtorpanást. Azok a befektetők, akik a támogatásokra vártak, versenyhátrányba kerülhettek. A bankokat számos, tárolókat és különböző technológiákat összekapcsoló beruházási elképzeléssel keresték meg, amelyek közül a finanszírozhatónak ítélteket választották ki további előkészítésre.
Kulcsárné Takács Krisztina hangsúlyozta, hogy a piac előtt járva, a naperőműveknél és tárolóknál is korán léptek, most pedig a geotermiában keresik az új lehetőségeket. Egy telített piacon sokkal nehezebb versenyezni, mint egy kialakulóban lévő területen meghatározó szereplővé válni. Az állami források bizonytalansága ellenére sem tartották indokoltnak a várakozást azoknál a projekteknél, amelyek támogatás nélkül is életképesek voltak. Ugyanakkor vannak olyan technológiák, mint az agro-PV vagy az úszó naperőművek, amelyek többletköltségei miatt célzott támogatás nélkül nem áll össze az üzleti modell.
A bankok számára a finanszírozási döntés meghozatalakor az egyik legfontosabb szempont a projekt mögött álló beruházó személye. Üveges Szabolcs szerint a befektető tőkeereje, szakértelme, referenciái és korábbi projektjei mind vizsgálat tárgyát képezik. A több technológiára és összetettebb bevételi modellekre épülő energetikai beruházások komoly felkészültséget igényelnek. A finanszírozás másik alapja a kiszámítható pénzáram, amelyből a hitel és kamatai fizethetők.
A futamidőt a technológia várható élettartama és működési módja befolyásolja, például egy naperőmű és egy akkumulátoros tároló esetén eltérő az időtáv. A bevételi oldalon a hosszú távú értékesítési szerződések hosszabb finanszírozást tesznek lehetővé, míg a rövidebbeknél felmerül az újrafinanszírozás kockázata. A bankok emellett vizsgálják a kivitelezői szerződéseket, a garanciákat és a beruházási költségvetés realitását is. Kulcsárné Takács Krisztina szerint a bank és a beruházó között lehetséges a kompromisszum, hiszen mindkét fél érdeke a projekt sikeres teljesítése. A tulajdonosok hosszú távon, 15-25 éves időtávban gondolkodnak portfóliójukról, és hajlandóak új technológiákat is kipróbálni.
Kiss Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy az EIB korábban is finanszírozott magyarországi hálózatfejlesztéseket, és a támogatások mellett továbbra is szükség van hitelekre. Európa-szerte zajlanak hálózatfejlesztések, ami versenyt teremt a megvalósításban. A beszállítások és határidők tervezése egyre nagyobb kihívást jelent, mivel egyes berendezések akár két-három év múlva érkezhetnek meg. Ezért a rendelkezésre álló források mellett az időben meghozott döntések és a beruházások tényleges megvalósítása kiemelten fontos.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása