A kormány elindította a Szent István Vidékfejlesztési Programot, amelynek első szakaszában tíz vidéki mikrotérség száz települése kap lehetőséget a fejlesztésekre. A programról Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter számolt be egy Facebook-bejegyzésben, míg Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés ülésén jelentette be a kezdeményezést. A cél egy olyan új fejlesztési modell létrehozása, amely hosszú távon hozzájárul a magyar vidék fejlődéséhez és a helyi életminőség javításához.
A program első ütemében tíz, eltérő adottságú vidéki térségben, térségenként tíz település bevonásával indul el a rendszer. Ez összesen mintegy száz települést és közel százezer állandó lakost érint. A kiválasztott mikrotérségek között szerepel Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros térsége. Az érintett települések között megtalálható többek között Bácsborsód, Hercegszántó, Abaújvár, Regéc, Tarnabod, Babarcszőlős, Somogyacsa, Almáskamarás, Bátorliget, Mátraverebély, Taktaharkány és Zalakomár is.
A pilot programban részt vevő térségek kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek. Meghatározó alap volt a 2024. évi egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti 2024. évi komplex fejlettségi mutató. Emellett fontos volt, hogy a kiválasztott térségek eltérő földrajzi és társadalmi adottságokkal rendelkezzenek, figyelembe véve a településszerkezetet, gazdasági karaktert, természetföldrajzi adottságokat, valamint az energia- és fejlesztési potenciált. Az érintett térségekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 308 629 forint, ami 36,7 százalékkal elmarad az országos átlagtól.
Lőrincz Viktória miniszter hangsúlyozta, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Programot nem egy egyszeri támogatási konstrukciónak szánják, hanem egy hosszabb távon működő fejlesztési modell alapjának. A program egyik központi eleme, hogy a vidéki térségek jövőjét érintő fejlesztési döntésekbe a helyi közösségeket is bevonják. A tervek szerint a helyi igényeket szakmai szempontokkal és országos fejlesztéspolitikai célokkal hangolják össze. A településeknek egymással együttműködve kell meghatározniuk, mire van szükségük, az állam feladata pedig az adminisztráció egyszerűsítése és a szükséges forrás biztosítása lesz. Ezáltal a fejlesztések nem elszigetelt beruházásokként, hanem az adott térség adottságaira, problémáira és lehetőségeire épülő, egymásra épülő tervek részeként valósulhatnak meg.
A program keretében tíz településenként évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet biztosít a kormány. Ebből a forrásból számos területen valósulhatnak meg fejlesztések, többek között közlekedési és mobilitási megoldások, utak és a közvilágítás korszerűsítése, megújulóenergia- és vízmegtartási beruházások, egészségügyi és gyermekellátási fejlesztések, valamint közösségi és turisztikai célú beruházások.
Fontos kiemelni, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program nem váltja ki a már meglévő Magyar Falu Programot, a LEADER együttműködéseket vagy más hazai és európai uniós fejlesztési programokat. Ehelyett azokkal összehangoltan, azokat kiegészítve működik, egy új együttműködési és fejlesztéstervezési rendszert alakítva ki. Ez a rendszer hosszú távon a magyar vidékfejlesztési politika meghatározó elemévé válhat, és hozzájárulhat a 2028 utáni hazai és európai uniós vidékfejlesztési rendszer szakmai megalapozásához is.
A mintaprogramok tapasztalatait később értékelik, és ezek alapján egy országos vidék- és területfejlesztési hálózatot alakítanak ki. A tervek szerint a következő szakaszban már összesen 2174 falura terjesztik ki a támogatási rendszert, ami mintegy 1,8 millió embert érinthet. Az országos bevezetésre várhatóan 2027. augusztus 20-án kerülhet sor.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása