Az Európai Unió vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján az energiaárak csökkentését célzó tárgyalások háromórás, heves vitába torkolltak. A nézeteltérés a közlekedés és az épületfűtés szén-dioxid-kibocsátásának árazása körül alakult ki, ami az ETS2 rendszer bevezetésének kérdését érintette.
A brüsszeli csúcstalálkozó során az uniós vezetők eredetileg az energiaárak letörésének lehetőségeit vitatták meg, azonban az egyeztetés egy váratlan fordulatot vett. A megbeszélés háromórás csatározássá alakult, melynek középpontjában az autóhasználat és az épületfűtés szén-dioxid-kibocsátásának árazása állt. A vita olyan mértékben elhúzódott, hogy az ebéd is jócskán délutánba csúszott.
A nézeteltérés fő tárgya az ETS2, azaz a kibocsátáskereskedelmi rendszer kibővítése volt. Ez a tervezet 2028-tól terjesztené ki a szén-dioxid-árazást a közlekedési szektorra és az épületek fűtésére. Több tagállam, köztük Olaszország, Lengyelország, Csehország és Magyarország, legalább kétéves halasztást szorgalmazott a rendszer bevezetésére. Észtország ennél is tovább ment, a rendszer teljes eltörlését javasolta.
Azonban a tagállamok többsége elutasította ezeket a kezdeményezéseket. Uniós diplomaták elfogadhatatlannak minősítették a javaslatokat, és egyértelművé tették, hogy az ETS2 indulásának időpontja nem fog változni. Habár a közvetlen vita az ETS2-ről szólt, valójában a jobboldali kormányok az eredeti kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) is célkeresztbe vették, amely az ipari létesítmények és erőművek szén-dioxid-kibocsátását szabályozza.
Az ETS és az ETS2 rendszerek együttesen az Európai Unió leghatékonyabb eszközei az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az eredeti ETS reformjáról jelenleg is intenzív tárgyalások folynak az Európai Parlament és a Tanács között. A kibocsátáskereskedelmi rendszer elleni koalíciót Olaszország és Lengyelország kezdte el szervezni márciusban, az Irán elleni amerikai–izraeli bombázások kezdetétől fogva.
Az Európai Bizottság már júliusban felülvizsgálta az ETS rendszert, és enyhített a szén-dioxid-korlátozásokon. Ennek célja az volt, hogy az ipari szereplők több időt kapjanak a zöldebb technológiákra való átállásra. Varsó és Róma azonban további lazításokat sürget, a háztartásokra nehezedő energiaköltségekre hivatkozva.
Ez a kezdeményezés, amely kezdetben tíz tagállamot tömörített, mára tizenhat ország támogatását élvezi. Olaszországnak és Lengyelországnak sikerült megnyernie Csehország, Szlovákia, Magyarország és Görögország támogatását az ETS2 újraértékeléséhez és legalább 2030-ig történő elhalasztásához. Ennek ellenére a javaslat nem kapott széles körű támogatást a tagállamok többségétől.
A vita rávilágít az uniós klímapolitika végrehajtásával kapcsolatos mélyreható megosztottságra. A kezdeményezés, amely az ETS2 bevezetésének halasztását vagy eltörlését célozta, nem talált széles körű elfogadottságra. Öt diplomata beszámolója szerint az északi államok és Hollandia határozottan ellenezték a módosítást. Franciaország és Németország is az elutasítók oldalára állt, ami jelentős súlyt adott az ellenállásnak.
Párizs és Berlin elkötelezettsége azonban bizonytalan alapokon nyugszik, mivel mind Emmanuel Macron francia elnök, mind Friedrich Merz német kancellár a szélsőjobboldal növekvő nyomása alatt áll. Németországban az AfD párt szeptemberben két tartományi választáson is a legtöbb szavazatot szerezte. Franciaországban pedig a 2027-es választások közeledtével Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése vezet a közvélemény-kutatásokban.
Jordan Bardella, a francia szélsőjobboldal feltörekvő alakja májusban az Európai Parlamentben nyíltan bírálta az ETS rendszert. Úgy fogalmazott, az ETS "három betű, egy rövidítés, amely az elszakadt bürokrácia szagát árasztja, és amelyhez egyetlen kérdés tapad: ki fogja megfizetni?". Ez a retorika jól tükrözi a szélsőjobboldali pártok aggodalmait a klímapolitika gazdasági terheivel kapcsolatban, különösen a háztartásokra és az iparra gyakorolt hatásait illetően.
Az ETS2 bevezetésének halasztására vagy eltörlésére irányuló kísérletek ellenére a rendszer 2028-as indulási dátuma egyelőre változatlan marad. Az eredeti ETS reformjáról szóló tárgyalások folytatódnak az Európai Parlament és a Tanács között, ami azt jelzi, hogy az EU továbbra is elkötelezett a kibocsátáscsökkentési célok mellett, még a belső ellenállás ellenére is.
A tagállamok közötti megosztottság, különösen a gazdasági terhek elosztásával kapcsolatban, valószínűleg továbbra is meghatározó tényező marad az uniós klímapolitika alakításában. A szélsőjobboldali pártok erősödése és az általuk képviselt álláspontok további kihívásokat jelenthetnek a jövőbeni környezetvédelmi kezdeményezések elfogadása és végrehajtása során.
Az energiaárak és a háztartások terheinek kérdése továbbra is kulcsfontosságú marad, és valószínűleg befolyásolja majd a további vitákat az EU klímapolitikai stratégiájáról. A kompromisszumkeresés és az eltérő nemzeti érdekek összehangolása alapvető fontosságú lesz az egységes uniós fellépés fenntartásához a klímaváltozás elleni küzdelemben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása