Az Európai Bizottság vasárnap szokatlanul éles hangon figyelmeztette a tagállamok nagyköveteit, reagálva az ír elnökség által előterjesztett friss kompromisszumos javaslatra. A javaslat értelmében az Európai Unió 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetését 159 milliárd euróval csökkentenék. Ez a tervezett megszorítás a teljes költségvetés mintegy 8 százalékát tenné ki, és jelentős aggodalmakat váltott ki Brüsszelben a lehetséges következmények miatt.
A Bizottság álláspontja szerint a javasolt csökkentés különösen érzékenyen érintené azokat a területeket, amelyek létfontosságúak az Unió stabilitása, versenyképessége és globális szerepvállalása szempontjából. Kiemelték, hogy a megszorítások a válságtartalékokat, a versenyképességi és védelmi programokat, valamint a külső fellépést sújtanák a leginkább. A válságtartalékok csökkentése potenciálisan gyengítheti az EU képességét a jövőbeli, előre nem látható eseményekre, például gazdasági sokkokra, természeti katasztrófákra vagy egészségügyi válságokra való reagálásban. A versenyképességi programok finanszírozásának visszavágása hátráltathatja az innovációt, a gazdasági növekedést és az Unió globális gazdasági pozíciójának megerősítését. A védelmi programok gyengítése kérdéseket vet fel az EU kollektív biztonságával és geopolitikai stabilitásban betöltött szerepével kapcsolatban, míg a külső fellépésre szánt források csökkentése korlátozhatja az Unió képességét a nemzetközi diplomáciában, a fejlesztési segélyek nyújtásában és a humanitárius erőfeszítésekben.
Ezzel szemben az agrár- és kohéziós források a tervezet szerint csak csekély mértékben csökkennének. Ezek a területek hagyományosan kiemelt politikai prioritást élveznek a tagállamok körében, mivel az agrárpolitika a mezőgazdasági termelőket támogatja, a kohéziós politika pedig a regionális különbségek csökkentését és a gazdasági felzárkózást célozza az Unió kevésbé fejlett régióiban.
A javaslat azonban nem aratott osztatlan sikert a tagállamok körében, sőt, egyik érdekcsoportot sem elégíti ki teljes mértékben. A hat legnagyobb nettó befizető tagállam, köztük Németország, további több százmilliárd eurós megszorítást követel. Ezek az országok jellemzően a költségvetési fegyelmet és a nemzeti hozzájárulások csökkentését szorgalmazzák, hangsúlyozva a hatékony és takarékos gazdálkodás fontosságát. Érvelésük szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben indokolt a kiadások további visszafogása.
Ezzel szemben a kohéziós támogatásokat védő 17 tagállam ellenzi a költségvetés általános csökkentését. Számukra a kohéziós források kulcsfontosságúak a gazdasági fejlődéshez, az infrastruktúrafejlesztéshez és a munkahelyteremtéshez, és attól tartanak, hogy a további megszorítások súlyosan érintenék a nemzeti fejlesztési terveiket és a polgáraik életszínvonalát. Ez a két, egymással szemben álló álláspont mélyen megosztja a tagállamokat, és jelentősen megnehezíti a kompromisszumos megoldás megtalálását.
A költségvetési tárgyalások irányítását António Costa, az Európai Tanács elnöke veszi át a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozón. A cél az, hogy még az év vége előtt sikerüljön megállapodásra jutni a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről. A tárgyalások várhatóan rendkívül intenzívek és kihívásokkal teliek lesznek, tekintettel a tagállamok eltérő érdekeire és a Bizottság által megfogalmazott aggodalmakra a tervezett megszorítások hatásaival kapcsolatban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása