A Budapest Economic Forumon a bankok vezető közgazdászai elemezték a magyar gazdaság helyzetét és jövőbeli kihívásait. A szakértők egyetértettek abban, hogy a korábbi növekedési modell már nem fenntartható, és új irányokra van szükség a gazdaság megerősítéséhez. A globális környezet változékonysága és a belső strukturális problémák egyaránt befolyásolják Magyarország gazdasági pályáját.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési centrumának vezetője szerint jövőre valamelyest javulhat a világgazdasági helyzet, részben a német gazdaság kedvezőbb alakulása miatt. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzője ugyanakkor „kiszámíthatóan kiszámíthatatlan” külső környezetet prognosztizál, utalva a globális rend megváltozására, a geopolitikai bizonytalanságokra és az AI hatásaira. Eppich Győző, az OTP Bank elemzési központjának igazgatója is optimista a német gazdaság kapcsán, kiemelve az ott zajló komoly strukturális átalakulásokat és a várhatóan nem tartósan magas energiaárakat.
A magyar gazdaság kapcsán Trippon Mariann 2027-re 2% feletti növekedést vár, amit elsősorban a fogyasztás húzhat, miközben az ipar is magára találhat. Azonban hangsúlyozta, hogy a növekedés nem széles bázisú, és a munkaerő-tartalék kimerült az alacsony hozzáadott értékű gyárakban. Ezért egy új modellre való átállás szükséges, amely a munkaerő minőségére fókuszál. Árokszállási Zoltán szerint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) termelékenységével van probléma, és nem vezet erős gazdasághoz a forint gyengülésének vagy a támogatott hitelek hiányának visszasírása.
Az inflációval kapcsolatban Árokszállási Zoltán jelezte, hogy az idei alacsony bázis miatt jövőre emelkedhet, 2027-re pedig 3% körüli értéket tart reálisnak. Az üzemanyag- és globális élelmiszerárak emelkedése szintén felfelé mutató kockázatot jelent. Eppich Győző szerint a piac költségvetési kiigazítást vár, és a 2029-es 3% alatti hiány elengedhetetlen az euróbevezetési elképzelések fenntartásához.
A konferencia rávilágított, hogy a korábbi magyar növekedési modell, amely nagyrészt az alacsony hozzáadott értékű termelésre és a bőséges, olcsó munkaerőre épült, elérte a határait. A munkaerő-tartalékok kimerültek, és a globális gazdasági környezet is alapvetően megváltozott. A politikai és geopolitikai feszültségek, a klímaváltozás hatásai, valamint a mesterséges intelligencia térnyerése mind hozzájárulnak egy „kiszámíthatóan kiszámíthatatlan” új normalitáshoz, amelyet magasabb hozamkörnyezet jellemez.
Ez a változás azt jelenti, hogy a gazdaságpolitikai eszközöknek és a gazdaság szerkezetének is alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz. A korábbi támogatott hitelek és a forint árfolyamának alakulása körüli vita helyett a termelékenység és a minőségi munkaerő fejlesztése kerül előtérbe. A gazdaság „magára hagyása” is felmerült, ami a piaci mechanizmusok nagyobb szerepét sugallja a direkt beavatkozásokkal szemben.
A szakértői konszenzus szerint a magyar gazdaságnak sürgősen át kell állnia egy új növekedési pályára, amely a munkaerő minőségére és a magasabb hozzáadott értékű termelésre fókuszál. Ennek hiányában a gazdaság versenyképessége és hosszú távú fejlődési potenciálja veszélybe kerülhet. A kkv-szektor termelékenységének növelése kulcsfontosságú ezen az úton.
A költségvetési fegyelem és a piaci bizalom fenntartása létfontosságú, különösen az euró bevezetésével kapcsolatos hosszú távú tervek szempontjából. Eppich Győző kiemelte, hogy 4000 milliárd forintnyi külföldi tőke érkezett az országba, és ha a befektetők euróbevezetéssel kapcsolatos várakozásai megfordulnak, az súlyos következményekkel járhat. A túlzott „euróhype” helyett a felkészült, átgondolt bevezetésre van szükség, mivel az eurózónán belül sem oldódnak meg automatikusan a problémák.
A 3%-os költségvetési hiány elérése úgy, hogy közben elegendő forrás maradjon a hosszú távú gazdasági növekedést támogató beruházásokra, komoly kihívást jelent. Az elemzők szerint a 360 forintos euróárfolyam kulcsfontosságú az inflációs célok eléréséhez, és tartósan, érdemben gyengébb árfolyam mellett az inflációcsökkentés nem működne.
A jövőbeli gazdasági kilátások vegyesek. Bár a német gazdaság javulása némi optimizmusra ad okot, a globális környezet továbbra is tele van bizonytalanságokkal. A magyar gazdaság várhatóan a fogyasztás és az ipar révén növekedhet, de a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen a strukturális átalakulás. Ez magában foglalja a termelékenység növelését és a munkaerőpiac minőségi fejlesztését.
A költségvetési kiigazítások és a 3%-os hiánycél elérése kulcsfontosságú a befektetői bizalom és az euróbevezetés perspektívájának megőrzéséhez. Az euró bevezetését nem szabad elkapkodni, hanem alapos felkészüléssel kell végrehajtani, figyelembe véve a lehetséges nehézségeket. Az infláció elleni küzdelemben az árfolyam stabilitása, különösen a 360 forintos euró szint körüli mozgás, meghatározó tényező marad.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása