A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot júliusi ülésén. A jegybanki kommunikáció továbbra is lazításpárti hangvételű maradt, ami az elemzők szerint a kamatcsökkentési ciklus folytatását vetíti előre. Az OTP Bank közgazdászainak elemzése alapján az irányadó ráta a nyár folyamán tovább mérséklődhet, és az év végére akár 5,0 százalékig is csökkenhet.
A Monetáris Tanács egyhangú döntéssel határozott a kamatcsökkentésről, egyéb opciók fel sem merültek az ülésen – tájékoztatott Varga Mihály jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón. Az MNB üzenetei szerint a hazai kockázati megítélés kedvező maradt, és a vártnál alacsonyabb infláció elegendő mozgásteret biztosít a monetáris politika számára. A piac nagyrészt már beárazta a bejelentést, így a forint árfolyamában és a kamatvárakozásokban sem történt jelentős elmozdulás a döntés hatására. A sajtótájékoztató alatt a határidős kamatláb-megállapodások (FRA) görbéje mintegy 5 bázisponttal lejjebb tolódott, miközben az euró-forint jegyzés 363 fölé emelkedett. Ez utóbbi részben a közel-keleti feszültségek fokozódásával magyarázható, ami befolyásolta a piaci hangulatot. Az FRA-piac a 2026 végi alapkamatot immár 5,2 százalék körül árazza, ami megerősíti a döntés és a tájékoztató lazításpárti jellegét.
A kamatcsökkentés széles körben várt lépés volt, hiszen az MNB már júniusban újraindította a lazítási ciklust, és egyértelműen jelezte a folytatás szándékát júliusban és augusztusban is. Azóta kedvezőbb inflációs adatok láttak napvilágot, mint a piaci (1,8%) és a jegybanki (2%) rövid távú előrejelzések, ami tovább növelte az újabb kamatvágások valószínűségét. A háztartások inflációs várakozásai az év eleje óta mérséklődtek, és a jegybank a pozitív reálkamat fenntartásával kívánja ezeket a várakozásokat stabilizálni. A döntéshozók kiemelték a stabil és kiszámítható forintárfolyam fontosságát, mint minden piaci szereplő közös érdekét. Ezzel párhuzamosan azonban a Hormuzi-szoros térségében fokozódtak a feszültségek, ami az energiaárak emelkedéséhez és a forint gyengüléséhez vezetett, globális hatásokat gyakorolva a hazai piacra is.
A Monetáris Tanács a pozitív reálkamat fenntartása mellett folytathatja a kamatcsökkentést a nyár folyamán, a kamatpálya további alakulásáról pedig a szeptemberi Inflációs jelentés alapján határoz majd. Az MNB értékelése szerint a hazai kockázati megítélést a jövőben a költségvetési pálya alakulása, az euróbevezetés folyamata, valamint a közel-keleti konfliktus határozza meg. Az OTP elemzői változatlanul arra számítanak, hogy a kamatcsökkentési ciklus augusztusban folytatódik, és az alapkamat az év végére 5,0 százalékra, míg 2027 végére 4,25 százalékra mérséklődhet. Az elemzés szerint a jegybank rövid távon nem állítja le a ciklust a forint gyengülése miatt, mert a piac ezt könnyen a "gyenge oldali" fájdalomküszöb eléréseként értékelné, ami bizalmatlanságot szülhet.
A közgazdászok a jövő évi kilátásokat bizonytalanabbnak látják, mivel azok érdemben függnek a kormány középtávú költségvetési pályájától és az euróbevezetési stratégia részleteitől. A hosszabb távú kilátásokat a jegybank szerint az euróövezeti konvergencia hitelessége határozza majd meg. Ezt a hitelességet az ősszel bemutatásra kerülő középtávú költségvetési és makrogazdasági pálya, valamint az inflációs cél esetleges csökkentése is erősítheti. Ugyanakkor az energiaárak újbóli emelkedése és az Európai Központi Bank esetleges szigorító lépései lassíthatják a hazai kamatcsökkentési ciklust és a kamatkonvergencia ütemét, potenciálisan befolyásolva a jegybank mozgásterét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása