Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint a Fidesz súlyos válságban van, miután tizenhat év után ellenzékbe szorult. Ezzel párhuzamosan az új kormányzat élén a Tisza Párt sikeres válságkommunikációt folytat, és Baka András személyében szakmailag felkészült államfőjelöltet állított. Az elemzés rávilágít a korábbi kormánypárt nehézségeire, saját törvénykezésének csapdájába esésére, valamint a politikai helyzet összetettségére.
A Tisza Párt Baka Andrást jelölte köztársasági elnöknek, akinek szakmai felkészültsége és a jogállamiságról vallott nézetei nagyrészt egybevágnak a párt elképzeléseivel. Róna Dániel hangsúlyozza, hogy a jelölt kiválasztása elsősorban pártpolitikai szempontokat tükröz, a Tisza Párt egy megbízható, saját elvárásainak megfelelő elnököt szeretne. A volt főbírótól nem várható, hogy azonnal befolyásolja a miniszterelnököt vagy átveszi a közbeszéd irányítását.
Bár a Tisza törekedett a nemzeti konszenzusra, Baka jelölésének erős üzenete van a Fidesz felé, hiszen korábban már konfliktusba került a párttal. Az elemző szerint az egy év múlva esedékes alkotmányozás során adódhatnak súrlódások a miniszterelnök és az elnök között. A kormánypártot némileg felkészületlenül érte a köztársaságielnök-váltás folyamata.
Baka András 2011-ben került el a Legfelsőbb Bíróság éléről, majd pert nyert Strasbourgban az akkori kormánnyal szemben, ami a Tisza Párt jelölésének különös súlyt ad. Sulyok Tamás lemondásának elhúzódása paradox módon időt biztosított a Tisza Pártnak a felkészülésre és a jelölt kiválasztására. Magyar Péter a választás éjszakáján azonnali távozásra szólította fel Sulyok Tamást, ami felgyorsította az eseményeket.
A helyzet rávilágított arra, hogy a Tisza Párt egy olyan, még a Fidesz által hozott szabályozást használt ki Sulyok Tamás elmozdítására, amely megtiltja az Alkotmánybíróságnak az alkotmánymódosítások vizsgálatát. Ez a lépés azt jelenti, hogy a korábbi kormánypárt saját múltbeli döntéseinek kárvallottja lett. Az elnöki intézményrendszer jelenlegi formájában újragondolásra szorulhat Róna Dániel szerint.
A Fidesz tizenhat év után került ki a hatalomból, és jelenleg komoly válsággal küzd, melynek egyik leglátványosabb jele Orbán Viktor látható motiválatlansága és hallgatása. Az elmúlt hetek fontos politikai eseményeit – beleértve Baka jelölését vagy az energiaválságot – a korábbi miniszterelnök nem kommentálta. Ez a passzivitás szokatlan a korábbi, aktív kommunikációs gyakorlatához képest.
Az elemzés szerint a Fidesz saját korábbi törvénykezésének kárvallottja lett, ami jelentősen megnehezíti a jelenlegi politikai helyzetben való mozgásterét. Az ellenzékbe szorult párt visszatérő "diktatúrázása" a társadalom felé hiteltelennek tűnik. Ennek oka, hogy a válságok idején nem mutattak fel cselekvőképes alternatívát vagy megoldási javaslatokat.
Róna Dániel véleménye szerint ebből a politikai gödörből egyelőre nehéz kiutat találni a Fidesz számára, de a párt felismerte az elöregedés problémáját. Ennek kezelésére racionális lépésként a frakció fiatalításába kezdtek, háttérbe szorítva Szijjártó Pétert és Budai Gyulát, akik eddig kulcsszerepet játszottak. Ezzel párhuzamosan Palóc André és Hortay Olivér érkezése, valamint Bóka János frakcióvezetővé emelése jelzi a megújulási szándékot és a jövőbeni stratégiát.
A Fidesz számára a túlélés érdekében kulcsfontosságú a belső megújulás és a hitelesség visszaszerzése. Az elemző úgy látja, hogy az elnöki intézményrendszer jelenlegi formája újragondolásra szorulhat a jövőben. Ez a folyamat különösen az alkotmányozási folyamatok fényében válhat aktuálissá.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása