Az Európai Központi Bank (EKB) egyik vezető döntéshozója, Isabel Schnabel a közelmúltban kifejtette, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között további monetáris szigorításra lehet szükség az euróövezetben. A Bloombergnek adott interjújában Schnabel kiemelte, hogy a közel-keleti konfliktus és az euróövezet vártnál erősebb gazdasági teljesítménye együttesen hozzájárulhat ahhoz, hogy az infláció a korábban jelzettnél hosszabb ideig meghaladja a jegybank 2 százalékos célját. Ez a helyzet indokolja a további kamatemeléseket, hogy a jegybank hatékonyan tudjon fellépni az áremelkedések ellen.
Isabel Schnabel, a német jegybankár, hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kamatszint mellett az infláció középtávon valószínűleg nem tér vissza a kívánt 2 százalékos célhoz, ami további szigorítást tesz szükségessé. Különösen fontosnak tartja a másodkörös hatások, azaz az energiaárak emelkedésének bérekbe való beépülésének megelőzését. Figyelmeztetett, hogy ha az EKB késlekedik, és megvárja ezeket a hatásokat, akkor lemaradásba kerülhet a monetáris politika.
A befektetők már szinte teljesen beáraztak egy 25 bázispontos kamatemelést a szeptemberi EKB ülésre, ami a betéti kamatot 2,5 százalékra emelné. A piaci várakozások szerint 2027 tavaszáig egy újabb emelés is valószínűsíthető, amelyre akár már decemberben sor kerülhet. Schnabel úgy véli, a piacok jól értik a testület reakciófüggvényét, bár nem részletezte, meddig emelkedhetnek még a kamatok.
A jegybankár érvelését alátámasztják a frissen megjelent gazdasági adatok is. A német gazdaság a második negyedévben az előzetes becslésnél erőteljesebben bővült, és az euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) is 0,4 százalékkal nőtt a korábbi stagnálás után. Az infláció júliusban 2,9 százalékra gyorsult, ami tovább erősíti a monetáris szigorítás szükségességét.
Az EKB volt az első jelentős jegybank, amely a közel-keleti konfliktus kirobbanása nyomán kamatot emelt, reagálva a geopolitikai feszültségek okozta gazdasági bizonytalanságokra. Ez a lépés rávilágított a jegybank proaktív megközelítésére az inflációs nyomás kezelésében.
Schnabel a gazdasági növekedés fő hajtóerőiként a költségvetési politikát, a védelmi kiadások növekedését és a globális mesterséges intelligencia-konjunktúrát jelölte meg. Ezek a tényezők hozzájárulnak az euróövezet gazdaságának ellenálló képességéhez, amit a bizalmi mutatók további lendülete is jelez. Az erős kereslet azonban növeli az inflációs nyomást.
Korábban Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza jelezte, hogy a 2,5 százalékos kamatszint a semleges kamatszint sávjának felső határát képviseli. Ez a szint az, ahol a monetáris politika már nem stimulálja, de még nem is fékezi a gazdasági aktivitást. A mostani vita arról szól, hogy a kamatokat ezen a szinten túlra kell-e emelni a tartós infláció megfékezése érdekében.
A további kamatemelések kérdése kulcsfontosságú az euróövezet gazdasági stabilitása szempontjából. Ha az infláció tartósan magas marad, az erodálja a vásárlóerőt és növeli a bizonytalanságot. A másodkörös hatások, mint például az energiaárak emelkedésének bérekbe való beépülése, egy inflációs spirált indíthatnak el, amelyet később sokkal nehezebb megfékezni.
A közel-keleti konfliktus elhúzódása jelentős kockázatot jelent az energiaárakra nézve. Schnabel különösen aggasztónak nevezte a földgázpiaci fejleményeket, figyelembe véve az európai gáztárolók alacsony töltöttségi szintjét. Minél tovább tart a konfliktus, annál nagyobb a közvetett és másodkörös hatások kockázata, különösen akkor, ha az aggregált kereslet továbbra is erős marad.
A döntő kérdés az, hogy a kamatokat olyan szintre kell-e emelni, amely már ténylegesen fékezi a gazdasági aktivitást, azaz a semleges kamatszint fölé. Ez egy kényes egyensúlyozás, mivel a túlzott szigorítás gazdasági lassuláshoz, vagy akár recesszióhoz is vezethet. Az EKB-nak mérlegelnie kell az infláció elleni küzdelem és a gazdasági növekedés fenntartása közötti kompromisszumot.
Az EKB jövőbeli monetáris politikai döntései nagymértékben függnek majd a beérkező gazdasági adatoktól, beleértve az inflációs rátákat, a gazdasági növekedési mutatókat és a munkaerőpiaci fejleményeket. Schnabel is hangsúlyozta, hogy a további szigorítás mértéke az adatok függvénye lesz, ami rugalmas megközelítést jelez.
A geopolitikai helyzet alakulása, különösen a közel-keleti konfliktus, továbbra is meghatározó tényező marad az energiaárak és az inflációs várakozások szempontjából. Az EKB-nak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie ezeket a fejleményeket, hogy időben és hatékonyan tudjon reagálni az esetleges újabb kihívásokra.
A piacok figyelme a következő EKB ülésekre irányul, ahol a befektetők további jelzéseket várnak a jegybank szándékairól. A monetáris politika jövőbeni iránya alapvetően befolyásolja majd az euróövezet gazdasági kilátásait és a pénzügyi piacok stabilitását.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása