Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa legutóbbi ülésén, a piaci várakozásoknak megfelelően, 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamat szintjét. Ez a lépés azt jelenti, hogy 2026. szeptember 16-tól a betéti rendelkezésre állás kamatlába 2,25 százalékról 2,50 százalékra, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,40 százalékról 2,65 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába pedig 2,65 százalékról 2,90 százalékra emelkedik.
A mostani kamatemelés az EKB monetáris politikájának folytatását jelzi, amely az infláció elleni küzdelemre összpontosít. A Kormányzótanács korábbi döntései is ezt a tendenciát mutatták: júliusban változatlanul hagyta a kamatszinteket, míg júniusban szintén 25 bázisponttal emelte azokat. Ezt megelőzően utoljára tavaly júniusban történt változás, akkor 25 bázisponttal csökkentették az irányadó eurókamatokat.
Az EKB indoklása szerint a közel-keleti konfliktus továbbra is inflációs nyomást gyakorol, és az infláció várhatóan hosszabb ideig az EKB 2 százalékos célja felett marad. A jegybank elkötelezett amellett, hogy olyan monetáris politikát folytasson, amely középtávon stabilizálja az inflációt a kitűzött célértéken. A jövőbeli döntéseket a beérkező adatok alapján hozzák meg, miközben a piac további kamatemeléseket áraz.
Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt időszakban eltérő irányt vett. Idén nyáron egy minikamatvágási ciklusba kezdett, amelyet a kedvező külső körülmények, mint például az erős forint és az alacsony infláció indokoltak. Ennek eredményeként augusztusban az irányadó alapkamatot 5,5 százalékra csökkentették.
A szakértők ekkor még nagy esélyt láttak arra, hogy a kamatcsökkentési ciklus szeptemberben is folytatódik.
Azóta azonban a külső környezet romlott: világszerte emelkednek a hosszú hozamok, és nőttek az energiaár- és geopolitikai kockázatok. Mindezek ellenére a magas magyar reálkamat nem tántorította el a jegybankot az eredeti elképzeléseitől. Varga Mihály jegybankelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy ősszel még megvizsgálják, engedi-e a világgazdasági helyzet, különösen az olajárak alakulása, a kamatcsökkentési ciklus folytatását.
A Monetáris Tanács a friss inflációs jelentés ismeretében hozza meg döntését. A magyar jegybank szeptemberi ülésén valószínűleg mérlegelni fogja az EKB mostani kamatemelési lépését is, figyelembe véve annak regionális és globális hatásait.
Összességében az EKB és az MNB monetáris politikája eltérő pályán mozog. Míg az eurózóna jegybankja az infláció elleni küzdelem jegyében emeli a kamatokat, addig a magyar jegybank a hazai gazdasági körülményekre reagálva kamatcsökkentési ciklust indított. A globális gazdasági környezet változásai és a közel-keleti konfliktus okozta inflációs nyomás azonban mindkét jegybank számára kihívást jelent, és befolyásolja jövőbeli döntéseiket.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása