Az Európai Központi Bank (EKB) Igazgatóságának tagja, Isabel Schnabel a közelmúltban egyértelmű jelzést adott arra vonatkozóan, hogy az euróövezetben további kamatemelésekre lehet szükség. Álláspontja szerint a tartósan magas infláció, amelyet a közel-keleti konfliktus és az euróövezet vártnál ellenállóbb gazdasági teljesítménye is táplál, megköveteli a monetáris politika további szigorítását. Schnabel hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kamatszintek valószínűleg nem elegendőek ahhoz, hogy az infláció középtávon visszatérjen a jegybank 2 százalékos céljához, ami komoly kihívás elé állítja az EKB-t a globális gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok közepette.
Isabel Schnabel egy keddi interjúban fejtette ki részletesen, miért tartja szükségesnek a további monetáris szigorítást. Véleménye szerint, ha az EKB nem lép időben, és megvárja, amíg az energiaárak emelkedése beépül a bérekbe, akkor a döntéshozók lemaradásba kerülhetnek az infláció elleni küzdelemben. Kiemelte a másodkörös hatások megelőzésének kritikus fontosságát, amelyek tartósan magasabb inflációhoz vezethetnek. Az EKB már korábban is proaktívan reagált a globális eseményekre, hiszen az iráni háború kirobbanását követően az első jelentős jegybankok között emelt kamatot, ezzel is jelezve elkötelezettségét az árstabilitás iránt.
A pénzpiacok már be is áraztak egy 25 bázispontos kamatemelést a szeptemberi EKB ülésre, ami a betéti kamatot 2,5 százalékra emelné. Ezen felül a befektetők 2027 tavaszáig egy újabb, további emelésre is számítanak, amelyre akár már decemberben sor kerülhet. Schnabel úgy véli, hogy a piacok jól értelmezik a jegybanki testület reakciófüggvényét, vagyis azt, hogy az EKB milyen gazdasági adatokra hogyan reagál. Ugyanakkor azt nem pontosította, hogy a kamatemelési ciklus meddig tarthat, és milyen szintre emelkedhetnek még a kamatok.
Isabel Schnabel érvelését a közelmúltban közzétett gazdasági adatok is erőteljesen alátámasztják. A német gazdaság a második negyedévben az előzetes becsléseknél is erőteljesebben bővült, ami pozitív meglepetést okozott a piacokon. Ezzel párhuzamosan az euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) 0,4 százalékkal nőtt az év eleji stagnálást követően, jelezve a térség gazdaságának vártnál nagyobb ellenálló képességét. Ezek a növekedési adatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az infláció a jegybanki cél felett maradjon, mivel az erős kereslet fenntartja az áremelkedési nyomást.
A jegybankár a gazdasági növekedés fő hajtóerőiként a költségvetési politikát, a védelmi kiadások növekedését és a globális mesterséges intelligencia (AI) konjunktúrát jelölte meg. Ezek a tényezők együttesen biztosítanak lendületet a gazdaságnak, ami tovább bonyolítja az EKB infláció elleni küzdelmét. Az infláció júliusban 2,9 százalékra gyorsult, ami megerősíti a jegybank aggodalmait a cél feletti áremelkedés tartós fennmaradásával kapcsolatban, és alátámasztja a további szigorítás szükségességét.
A közel-keleti konfliktus és annak potenciális eszkalációja továbbra is jelentős bizonytalanságot és kockázatot hordoz magában az energiaárakra nézve. Schnabel kifejezetten arra figyelmeztetett, hogy az olajárak emelkedésén túl az energiaárak szélesebb körben is tartósan magasak maradhatnak, ami tovább táplálhatja az inflációt. Különösen aggasztónak nevezte a földgázpiaci fejleményeket, tekintettel az európai gáztárolók jelenlegi alacsony töltöttségi szintjére, ami sebezhetővé teszi a régiót egy esetleges kínálati sokk esetén.
Minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb a közvetett és másodkörös inflációs hatások kockázata, különösen akkor, ha az aggregált kereslet továbbra is erős marad az euróövezetben. Ez a helyzet arra kényszerítheti az EKB-t, hogy a kamatokat olyan szintre emelje, amely már érezhetően fékezi a gazdasági aktivitást, ezzel hűtve a túlhevült keresletet. Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza korábban jelezte, hogy a 2,5 százalékos kamatszint a semleges kamatsáv felső határát jelenti. Ez azt sugallja, hogy e szint feletti emelések már egyértelműen szigorító hatásúak lennének, és potenciálisan lassíthatnák a gazdasági növekedést az infláció megfékezése érdekében.
Az Európai Központi Bank előtt álló monetáris politikai döntések kritikusak lesznek az euróövezet gazdasági stabilitása és az árstabilitás helyreállítása szempontjából. Isabel Schnabel hangsúlyozta, hogy a további monetáris szigorítás mértéke és ütemezése teljes mértékben a beérkező gazdasági adatoktól függ majd. Ez a megközelítés lehetővé teszi a jegybank számára, hogy rugalmasan reagáljon a változó gazdasági környezetre, az inflációs nyomásra és a geopolitikai fejleményekre, elkerülve a túlzottan merev álláspontot.
A pénzpiacok várakozásai és az EKB döntéshozóinak nyilatkozatai egyaránt arra utalnak, hogy a kamatemelési ciklus még nem ért véget, és a jegybank kész további lépéseket tenni az infláció elleni küzdelemben. Az EKB célja továbbra is az árstabilitás helyreállítása, miközben igyekszik minimalizálni a gazdaságra gyakorolt negatív hatásokat. A globális események, különösen az energiaárak alakulása és a közel-keleti geopolitikai feszültségek, továbbra is kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeni monetáris politikai döntések meghozatalában, befolyásolva az EKB mozgásterét és stratégiáját.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása