A magyar és egyiptomi felek között továbbra is zajlanak a tárgyalások a korábbi vasúti kocsik szállítására vonatkozó szerződésről. A magyar kormány célja, hogy Egyiptom fizesse ki a már leszállított járműveket, a magyar partner pedig befejezhesse a félkész kocsikat, ezt követően azonban valószínűleg lezárul az egyiptomi vasúti kapcsolat. Az új kormányzat egyértelmű álláspontja, hogy az adófizetők pénzéből nem finanszírozható tovább a veszteségesnek ítélt üzlet.
A héten büntetőfeljelentés született csődbűntett gyanújával az egyiptomi vasútszerződés kapcsán érintett három társaság, a Ganz-MaVag International, a Ganz Invest és a Magyar Vagon Dunakeszi tulajdonosai ellen. A feljelentés hátterében az áll, hogy a tulajdonosok osztalékot vettek ki a cégekből, annak ellenére, hogy azok pénzügyi helyzete ezt már nem tette volna lehetővé. A szerződés eredetileg 1350 vasúti kocsi szállításáról szólt az egyiptomi ENR vasúttársaság számára, melyből 284 jármű még hátravan.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is megerősítette, hogy a hatósági vizsgálat elkezdődött, és a minisztérium feladata a dunakeszi járműjavítás folyamatos működésének biztosítása, valamint a korábbi, veszteséges egyiptomi üzlet nyitott kérdéseinek lezárása. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a Dunakeszin tárolt 44 félkész kocsit még leszállítaná Magyarország, majd ezt követően lezárná az ügyletet. Vitézy Dávid tárgyalt Kamel al-Vazir egyiptomi közlekedési miniszterrel, ahol 50 százalékos áremelést javasolt a teljes megrendelt mennyiség leszállításához, amit az egyiptomi fél nem fogadott jól.
Az egyiptomi vasútbiznisz feltételei menet közben ellehetetlenültek, ami miatt az új kormányzat most a mentésen dolgozik. Az egyiptomiak korábban valószínűleg abban reménykedtek, hogy a magyar állam, a korábbi kormány ígéreteire támaszkodva, pénzügyi problémák esetén is kisegíti a magyar társaságokat. Ez a helyzet a Kornai János által leírt „puha költségvetési korlát” jelenségére emlékeztetett, ahol az állam utólag pótolja a vállalatok veszteségeit.
Az új kormány azonban más állásponton van, magánszerződésnek tekinti az ügyletet, mivel a magyar partner magáncég volt, amely azóta felszámolási eljárás alá került. Bár a kormány nem zárkózik el a megoldáskereséstől, Vitézy Dávid is csak azzal a feltétellel látna esélyt a folytatásra, ha az nem terheli tovább a magyar adófizetőket. Az egyiptomiak azonban kifejezetten rossz néven vették a magyar fél által javasolt másfélszeres árat.
Az 50 százalékos áremelés igénye a gyártási költségek jelentős növekedésével magyarázható az elmúlt hét évben, mind a hazai, mind a nyugati és orosz árak tekintetében. Egyes vélemények szerint csak ezzel az emeléssel érné el a gyártás a nullszaldót. Más források viszont felvetették, hogy a cég rossz hatékonysága is hozzájárul az áremelési igényhez, és esetleg olcsóbban lehetett volna gyártatni szerb partnerrel.
Jelenleg a magyar fél számára minden 100 forint egyiptomi vasúti bevétel egyharmadnyi, azaz 33,3 forint veszteségtartalommal jár. Az egyiptomiak továbbra is abban a hitben vannak, hogy a magyar állam szerződött velük, és ármódosítás nélkül is teljesítik a szállítást. Szakértők szerint a projekt végén feladni az ügyet, és vállalni a nemfizetési kockázatokat, valamint az esetleges pereket, nagy balgaság lenne.
Az ügy még nem tekinthető lezártnak, és van esély a további tárgyalásokra, amelyek bizalomépítésen és kölcsönös gesztusokon alapulhatnak. Elképzelhető, hogy egy 40-45 százalékos áremelés is elfogadható lenne az egyiptomiak számára, ha cserébe Magyarország például plusz vagonokat biztosítana. Ez a hátralevő szállítások esetén 300 millió dollárról akár 420-435 millió dollárra növelné az értéket.
A helyzetet bonyolítja, hogy az egyiptomiak pénzt követelnek, mivel a magyar Exim csak a szerződési érték 85 százalékát finanszírozta, és az egyiptomi ENR 15 százalékos előleget fizetett a csődbe ment magyar partnernek. Azonban az egyiptomi fél sem hívta le a bankgaranciát, sem nem jelzett követelést a csődeljárásban. A magyarok számára is problémát jelent, hogy a csődbe ment cég szerződése már keveset ér, és az egyiptomiak 31 már leszállított kocsit sem fizettek ki. Az idő sürget, az év végéig meg kellene állapodni, mert akkor jár le a régi Exim-hitel, és a finanszírozás meghosszabbítása nehézkes lenne az egykori szerződő partnerrel kapcsolatban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása