Pontosan egy évvel ezelőtt, 2025. szeptember 1-jén indult el az Otthon Start elnevezésű otthonteremtési program, amely fix 3%-os hitelkamattal kínált lehetőséget a lakásvásárlóknak. A kezdeményezés azóta jelentős volument ért el, több mint 2000 milliárd forintnyi hitelszerződéssel, mintegy 56 ezer lakásvásárlónak nyújtva segítséget. Az első év eredményei és piaci hatásai számos szempontból figyelemre méltóak.
A program volumene messze felülmúlta az előzetes várakozásokat; az OTP Bank tavalyi becslése szerint az év végére 1350-1500 milliárd forintot érhetett volna el, ám ezt a szintet már májusban meghaladta. Az MNB adatai szerint augusztus közepéig 2000 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek, 56 ezer tranzakcióval. A kereslet egyenletesnek és töretlennek bizonyult, havonta 178-203 milliárd forint és 5000-5700 szerződés között ingadozva.
A lakáshitelek piacán az Otthon Start domináns szerepet szerzett, a tavaly szeptemberi indulásától idén június végéig felvett 2490 milliárd forintnyi hitel 69%-a ebből a programból származott. További 9% egyéb kamattámogatott hitel volt, míg a piaci lakáshitelek aránya mindössze 22%-ra csökkent. Az átlagos hitelösszeg is jelentősen emelkedett, a program előtt jellemző 19-20 millió forintról 27-28 millió forintra, az Otthon Start hitelek átlagosan 33-36 millió forintot tettek ki.
A program hatására a hitelből lakást vásárlók aránya 30-40%-ról 60-70%-ra nőtt, és a hitelfedezeti mutató (HFM) is emelkedett. A támogatott hitelek HFM-je 60% alatti szintről 70% fölé kúszott, míg a piaci hiteleké 55% körül maradt. A bankok között élénk verseny alakult ki az ügyfelekért, számos pénzintézet a 3%-os plafon alá ígérő kamatokkal és jóváírásokkal igyekezett vonzani a hitelfelvevőket.
Az Otthon Start programot azzal a céllal vezették be, hogy megkönnyítse a lakáshoz jutást, különösen a fiatalabb generációk számára. A kezdeményezés a bevezetése óta az egyik legnépszerűbb, ugyanakkor legvitatottabb otthonteremtési konstrukcióvá vált. A program bejelentésekor sokan elhalasztották hiteligényléseiket, hogy a kedvezőbb feltételekkel vehessék fel a kölcsönt.
Az MNB tavalyi becslései szerint a program 15-20%-os addicionális lakásáremelkedést okozhatott volna 2026 végéig. Az előző kormányzat a társasházi építményi jog bevezetésével és kiemelt beruházásokkal próbálta volna gyorsítani a lakásépítést. Ezen intézkedések azonban akadályokba ütköztek, mivel a bankok ódzkodnak az építményi jog alkalmazásától, az új kormány pedig felülvizsgálja a kiemelt beruházásokat.
Az Otthon Start program kétharmadrészt addicionális hitelfolyósítást eredményezett, egyharmadrészt pedig kiszorította a piaci hiteleket. A lakásdrágulás mértéke azonban alacsonyabb lett a várakozásoknál: országosan 12,3%-os, Budapesten 8,3%-os áremelkedés tapasztalható az MNB lakásárindexe szerint. Ez az eredmény elsősorban a programba épített árkorlátoknak és a már 2025 végén elért 22,5%-os országos lakáspiaci túlértékeltségi szintnek köszönhető.
Bár a lakásépítési engedélyek száma 31%-kal, 24 ezerről 32 ezerre nőtt egy év alatt, a ténylegesen megépülő lakások száma csak 6,6%-kal, 12 ezerről 13 ezerre emelkedett. Ez a kínálati oldal lassú bővülése továbbra is bizonytalanságot okoz a lakáspiacon. A program nem növelte meg a lakáspiaci tranzakciók számát; a bejelentés előtti 12 hónapban több mint 126 ezer, utána kevesebb mint 122 ezer adásvétel történt.
A program elsősorban a magas jövedelműeket támogatta: az Otthon Start hitelek 76%-át, a piaci lakáshitelek 66%-át a legfelső jövedelmi ötöd vette fel. A legfelső jövedelmi tizedhez került az Otthon Start hitelek 59%-a. Ugyanakkor megnőtt a fiatalok aránya a hitelpiacon, az első félévben a 35 év alattiak vették igénybe a hitelek 59%-át, ami jelentősen magasabb, mint a piaci hitelek esetében.
A bérleti piacra gyakorolt hatása mérsékelt volt, némileg csökkentve a lakbérekre nehezedő nyomást. Az albérletek drágulása országosan 6,9%-ról 5,0%-ra, Budapesten 6,6%-ról 5,5%-ra lassult az elmúlt egy évben. A lakásárak emelkedése azonban részben elvette a kedvező törlesztőrészlet-előny egy részét, mivel a drágább lakásokhoz nagyobb hitelösszegre van szükség.
Az Otthon Start program jövőjével a közelgő Future of Finance 2026 konferencián is foglalkoznak majd a szakértők. A lakáskínálat bővülését továbbra is számos bizonytalanság övezi, ami befolyásolhatja a program hosszú távú hatásait a lakásárakra és a hozzáférhetőségre. A piaci szereplők és a kormányzat folyamatosan vizsgálja a program eredményeit és a szükséges módosításokat a fenntartható otthonteremtés érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása