{ "cim": "Vényköteles gyógyszerek áfája nulla százalékon: milliárdok maradhatnak a betegeknél", "bevezeto": "A Tisza-kormány bejelentése szerint szeptember 1-jétől nulla százalékra csökken a vényköteles gyógyszerek áfája. Az intézkedés a betegek terheit enyhítheti, de pénzügyi hatásai komplex módon érintik a költségvetést és a gyógyszerkasszát.", "cikk_html": "A Tisza-kormány bejelentése értelmében 2026.
szeptember 1-jétől nulla százalékra csökken a vényköteles gyógyszerek általános forgalmi adója. Ez a változás elsősorban a betegek gyógyszerkiadásait enyhítheti, de összetett pénzügyi hatásokkal jár az állami költségvetés, a gyógyszerkassza, valamint a gyógyszer-nagykereskedők és patikák számára is.
Az intézkedés részleteiről és várható következményeiről Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke adott elemzést.Mi történt?A Tisza-kormány 2026. július 23-án hozta nyilvánosságra döntését, miszerint szeptember 1-jétől a vényköteles gyógyszerek és a humán gyógyászati célú magisztrális készítmények áfakulcsa a jelenlegi 5 százalékról 0 százalékra módosul.
Ez a változás kizárólag az orvosi rendelvényre kiadható készítményeket érinti, a vény nélkül kapható gyógyszerekre nem vonatkozik. A Pénzügyminisztérium július 24-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre az áfatörvény módosítási tervezetét, mely augusztus 1-jén zárult le, majd az Országgyűlés augusztus 11-én fogadta el a törvényjavaslatot.Az intézkedés értelmében a támogatott gyógyszerek esetében az 5 százalékos áfa eltörlése nagyjából 4,76 százalékkal csökkenti a betegek által fizetendő térítési díjat, változatlan nettó ár mellett.
Az áfacsökkentés egy része a betegnél, másik része a támogatási hányad arányában a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) jelentkezik. A kormány előzetes számításai szerint ez a módosítás 2026-ban mintegy 2 milliárd forinttal mérsékelheti a költségvetési bevételeket, bár a teljes éves hatás ennél jelentősen nagyobb lehet.Várhatóan az idősek, a krónikus betegek, a rendszeresen több készítményt szedők, valamint a drágább vagy nem támogatott vényköteles gyógyszereket kiváltók profitálhatnak leginkább az új szabályozásból.HáttérHankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke üdvözölte a 0 százalékos áfakulcs bevezetését, kiemelve, hogy ez nem új keletű javaslat.
Már akkor is vizsgálta a gyógyszerek áfatartalmának következményeit, amikor ezek a készítmények áfakötelessé váltak. Alapvető kifogása az volt, hogy a támogatott gyógyszerek esetében az egészségügyi célra beszedett járulékok és a gyógyszertámogatásra elkülönített közpénz egy része áfa formájában átkerül a központi költségvetésbe.A kamarai elnök álláspontja szerint a társadalombiztosítási forrásoknak kizárólag egészségügyi ellátást kellene finanszírozniuk.
Amikor a támogatott gyógyszer fogyasztói ára áfát tartalmaz, az adó nemcsak a beteg által fizetett térítési díjat terheli, hanem a közfinanszírozásból fedezett részen keresztül a gyógyszerkassza is áfát fizet. Ez a gyakorlat azt eredményezte, hogy a gyógyszerbüdzsé egy része adóbevételként került vissza a központi költségvetésbe, miközben maga a gyógyszerkassza rendszeresen szűkös és évről évre alultervezett.Miért fontos?A 2025-ös adatokból kiindulva a vényköteles gyógyszerek teljes éves forgalma megközelítette a 760 milliárd forintot, melynek áfatartalma hozzávetőleg 37-38 milliárd forintra tehető.
Mivel a támogatott gyógyszerek fogyasztói árának átlagosan 25 százalékát fizeti a lakosság, 75 százalékát pedig a gyógyszerkassza állja támogatásként, az áfa mintegy háromnegyede, azaz körülbelül 28 milliárd forint eddig is közpénzből származott. Hankó Zoltán ezt az összeget az állam egyik zsebéből a másikba történő átrendezésnek nevezi.A 0 százalékos áfakulcs bevezetésével ez az összeg ugyan kiesik az adóbevételek közül, de ugyanennyivel csökken a gyógyszerkassza kiadása is.
Az államháztartás egészét tekintve ennek nincs érdemi pozitív vagy negatív hatása, a gyógyszerbüdzsé szempontjából azonban kedvező, mert mérsékelheti annak tartós alultervezettségét. A tényleges, államháztartáson kívül jelentkező megtakarítás a lakosságnál maradó összeg, melyet Hankó Zoltán évi 8-9 milliárd forintra becsül.
Mivel a szabályozás szeptember 1-jén lép életbe, 2026-ban ennek csak egy része, mintegy 2-3 milliárd forint maradhat a betegek pénztárcájában.Az intézkedés megértéséhez kulcsfontosságú, hogy a beteg nem feltétlenül a gyógyszer teljes fogyasztói árát fizeti ki. Támogatott készítményeknél csak a térítési díjat rendezi, a fennmaradó részt a társadalombiztosítás állja.
Ez különösen a nagyértékű, akár milliós nagyságrendű gyógyszereknél lényeges, ahol a beteg csak néhány száz vagy ezer forintos térítési díjat fizet. Az 5 százalékos áfakulcs megszüntetése a bruttó térítési díjhoz viszonyítva közel 5 százalékos csökkenést hoz, ami nem minden receptnél jelent látványos összeget.Az egyes betegek költségcsökkentése között jelentős különbségek lehetnek, attól függően, hányféle és mennyi vényköteles gyógyszert váltanak ki, valamint mekkora az adott készítmények fogyasztói ára és támogatási hányada.
Minél nagyobb részt kell a betegnek saját forrásból megfizetnie, annál nagyobb lehet számára az áfacsökkentés hatása. Ezért a nyertesek köre nem írható le egyszerűen azzal, hogy elsősorban az idősek vagy a krónikus betegek járnak jól, hanem a gyógyszerek száma, ára, támogatási szintje és a betegre jutó térítési díj határozza meg a tényleges megtakarítást.
Gyógyszerhasználónként évente néhány ezer forintos megtakarításról beszélhetünk.KitekintésHankó Zoltán szerint az áfakulcs módosítása a gyógyszertárak és a nagykereskedők gazdálkodását érdemben nem befolyásolja, mivel számukra az áfa átmenő tétel. A gyógyszertár jelenleg áfával vásárolja a gyógyszereket a nagykereskedőtől és áfával értékesíti, majd a két összeg különbözetét elszámolja.
Számukra a változásnál az a döntő, hogy szeptember 1-jén a teljes ellátási láncban egyszerre álljon át a rendszer, a nagykereskedőktől a patikákig, és a már készleten lévő gyógyszerek adókorrekciója szabályosan jelenjen meg az elszámolásokban.Téves az a megközelítés, hogy az áfacsökkentést a gyógyszertárak lenyelhetik. A támogatott gyógyszereknél ugyanis a patikának nincs szabad mozgástere az árképzésben.
A társadalombiztosítás által meghatározott támogatás, az árrésrendelet és a gyógyszergazdaságossági törvény rendelkezései alapján kialakuló fogyasztói ár, és ebből a beteg által fizetendő térítési díj hatóságilag kötött. Ha szeptember 1-jén új ár érkezik a rendszerbe, azt kell alkalmaznia a patikának.
Más lenne a helyzet a szabadáras, vény nélkül kapható készítményeknél, de az áfacsökkentés nem ezekre vonatkozik.Az átállás technikai gerincét a patikai informatikai rendszerek adják. A gyógyszertárak a vényköteles készítmények áraira és támogatására vonatkozó adatokat informatikai szolgáltató
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása