A magyar egészségügyi rendszer jelentős átalakulás előtt áll, melynek egyik kulcsfontosságú eleme egy független minőségellenőrző hatóság létrehozása. Az angliai Care Quality Commission (CQC) mintájára szerveződő új szerv célja az ellátás színvonalának emelése és a betegbiztonság garantálása. Az elmúlt időszakban ismét önálló Egészségügyi Minisztérium vezeti a területet, melynek élén Hegedűs Zsolt miniszter áll, aki jelentős tapasztalatot szerzett az Egyesült Királyság állami egészségügyi szolgálatánál, az NHS-nél.
A miniszter első száznapos programjának középpontjában az Egészségügyi Minőségellenőrző Hatóság (EMH) felállítása áll. Ennek kapcsán a Portfolio interjút készített Toli Ononnal, az Egyesült Királyság országos kórházfelügyeleti vezetőjével, aki a CQC kórházi főfelügyelői tisztségét tölti be. Onon úr 35 évet töltött az NHS-ben, és értékes betekintést nyújtott a minőségellenőrzés kihívásaiba és sikereibe.
Az Egészségügyi Minőségellenőrző Hatóság a tervek szerint 2027. január 1-jén kezdi meg működését, közvetlenül az angliai CQC modelljét követve. Ez azt jelenti, hogy egységes minőségi követelményeket vezetnek be mind az állami, mind a magánszolgáltatók számára. Az ellenőrzések helyszíni vizsgálatok formájában zajlanak majd, és az elkészült jelentések, valamint a minősítések nyilvánosan hozzáférhetőek lesznek.
Toli Onon, aki 2025 szeptemberétől a CQC kórházi főfelügyelője, kiemelte azt a három legfontosabb szempontot, amelyet egy új hatóságnak már az első naptól kezdve figyelembe kell vennie. Először is, elengedhetetlen a megfelelő szereplők, azaz a lakosság és az egészségügyi szolgáltatók bevonása. Fontos, hogy az emberek lássák a hatóság által teremtett értéket, és a szolgáltatók ne pusztán bürokratikus teherként tekintsenek a felügyeletre.
Másodsorban, a hatóságnak világosan be kell tudnia mutatnia, hogyan járul hozzá a felügyelet az ellátás minőségének javulásához. Harmadsorban pedig kulcsfontosságú, hogy a hatóság következetes, szakértői szemlélettel és bizonyítékokra alapozva dolgozzon, megbízható adatokat felhasználva a döntéshozatalhoz. Onon úr szerint ezek a kezdeti lépések alapvető fontosságúak a bizalom kiépítéséhez és a hatékony működéshez.
Hegedűs Zsolt miniszter közel két évtizedet töltött az Egyesült Királyság állami egészségügyi szolgálatánál, az NHS-nél, ami jelentős tapasztalatot biztosít számára a brit modell adaptálásához. Az ő vezetésével indult el a magyar egészségügyben a CQC-típusú minőségellenőrző szerv létrehozásának folyamata.
Toli Onon szakmai pályafutása is figyelemre méltó: 2025 szeptemberében vette át a kórházi főfelügyelői tisztséget a CQC-nél, amely Anglia egészségügyi és felnőtt szociális ellátását felügyelő független hatóság. Korábban vezető szülész-nőgyógyász szakorvosként, majd orvosigazgatóként dolgozott különböző NHS intézményekben, ahol a minőség és a betegbiztonság javításáért, valamint orvosok szakmai felügyeletéért felelt. A CQC-nél betöltött országos feladatai mellett továbbra is aktívan praktizál nőgyógyászként, ami biztosítja számára a közvetlen betegellátási tapasztalatot.
A CQC működéséből levonható tanulságok rendkívül értékesek lehetnek a magyar döntéshozók számára. Az egyik legfontosabb felismerés, hogy az egészségügy különböző területei eltérő felügyeleti megközelítést igényelnek. Nem lehet ugyanazt a módszert alkalmazni az alapellátásban, mint egy speciális kórházban, vagy az állami és magánszolgáltatók esetében.
A hiteles ellenőrzésekhez elengedhetetlenek a szakmailag elismert felügyelők, akik képesek a releváns kérdések felvetésére és az adatok értelmezésére. A CQC felügyelői sokféle háttérrel rendelkeznek, köztük egészségügyi és szociális ellátásból érkezőkkel, korábbi kórházi vezetőkkel, valamint hatósági szakértőkkel. Az ellenőrző csoportokba aktívan dolgozó klinikai szakembereket, úgynevezett szaktanácsadókat is bevonnak, akik a mindennapi betegellátási tapasztalatukat hozzák az ellenőrzésbe.
A hatóság szerepe nem merül ki az ítéletalkotásban és a minősítésben; aktívan támogatnia kell a fejlődést, bemutatva a jó gyakorlatokat és a kiemelkedő példákat. Fontos, hogy a felügyelet ne váljon pusztán bürokratikus teherré. Ennek elkerülése érdekében az alapvető célra, a betegeknek nyújtott ellátás minőségének, biztonságának és eredményességének javítására kell összpontosítani, nem pedig kizárólag a mutatók és ellenőrzőlisták kipipálására. A magyar egészségügyi rendszer számára biztató jel, hogy már az átalakítás korai szakaszában nyilvánosságra hozták a kórházi fertőzési adatokat, ami a transzparencia és a fejlődés iránti elkötelezettséget mutatja.
Az Egészségügyi Minőségellenőrző Hatóság létrehozása hosszú távon hozzájárulhat a magyar egészségügyi ellátás színvonalának emeléséhez és a betegbiztonság növeléséhez. A brit modell adaptálásával és a CQC tapasztalatainak felhasználásával lehetőség nyílik egy olyan rendszer kiépítésére, amely nem csupán ellenőriz, hanem aktívan támogatja a szolgáltatók fejlődését és a jó gyakorlatok terjesztését.
A siker kulcsa a folyamatos párbeszéd, a szakértelem és a transzparencia fenntartása lesz, biztosítva, hogy a hatóság valóban a betegek érdekeit szolgálja, és ne váljon öncélú bürokratikus szervvé. A független minőségellenőrzés bevezetése alapvető lépés a bizalom helyreállításában és egy stabilabb, megbízhatóbb egészségügyi rendszer kialakításában Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása