A mohácsi Duna-híd kivitelezéséért felelős Duna Aszfalt vállalatcsoport megállapodást kötött az állammal, melynek értelmében mintegy 59 milliárd forint előleget térít vissza a Közlekedési és Beruházási Minisztériumnak. Ez az összeg a korábban kifizetett, nagymértékű előleg azon részét képezi, amelyet a projekt műszaki teljesítése még nem indokolt, és nem fedezett. Az információt Vitézy Dávid, a közlekedési és beruházási miniszter tette közzé hétfő este a hivatalos Facebook-oldalán, részletezve a megállapodás körülményeit és jelentőségét.
A visszatérítésre kerülő előleg kifizetése különösen figyelemre méltó időpontban történt: mindössze két nappal a választások előtt, Lázár János akkori döntése alapján. Az eredetileg folyósított előleg a teljes beruházási összeg kiemelkedően magas, 98 százalékát tette ki. Vitézy Dávid bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a Duna Aszfalt vállalta az 59 milliárd forint visszautalását. A miniszter kiemelte, hogy ez az összeg olyan közpénz volt, amelyet biztosítékok nélkül és a tényleges műszaki teljesítés hiányában fizettek ki a kivitelezőnek. A minisztérium és a cég közötti tárgyalások eredményeként sikerült most ezt a jelentős összeget visszaszerezni az állam számára, ezzel is érvényesítve a közérdeket.
Vitézy Dávid a mohácsi Duna-híd történetét egy „tipikus NER-es sztoriként” jellemezte. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy a projekt során a közérdek, a költséghatékonyság és a valós szükségletek háttérbe szorultak, és más, feltehetően magán- vagy politikai érdekek élveztek elsőbbséget. A beruházást még Lázár János indította el, és annak kezdeti költsége bruttó 371 milliárd forint körül mozgott. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a projekt műszaki tartalma már a kezdetektől fogva komoly kritikákat kapott. Titkos hatástanulmányok, amelyek később váltak nyilvánossá, már akkor is egyértelműen megállapították, hogy a tervezett műszaki megoldások túlzóak, túlméretezettek és feleslegesek voltak a régió valós közlekedési igényeihez képest. Ez a túlzott mértékű tervezés jelentősen hozzájárult a magas költségekhez és a projekt körüli vitákhoz.
Annak ellenére, hogy a beruházás finanszírozása és tervezése körül számos kérdés és kritika merült fel, a mohácsi Duna-híd építését nem állították le. Vitézy Dávid egyértelművé tette, hogy a projekt már egy olyan fázisban van, ahonnan nem lehet visszafordítani. A miniszter korábbi ígéretére hivatkozva kijelentette, hogy „torzókat nem hagyunk hátra”. Ez a kijelentés azt jelenti, hogy a már megkezdett infrastrukturális fejlesztéseket, még ha azok eredeti formájukban vitatottak is voltak, befejezik, elkerülve a félbehagyott építkezésekből adódó további károkat és problémákat. A cél az, hogy a beruházások hasznosuljanak, még ha az eredeti koncepció felülvizsgálatra is szorul.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a Közlekedési és Beruházási Minisztérium eltökélt abban, hogy minden rendelkezésre álló jogi eszközt bevet annak érdekében, hogy a közérdek érvényesüljön valamennyi folyamatban lévő és jövőbeli beruházásnál. Az 59 milliárd forintos előleg visszaszerzése ennek a törekvésnek az egyik legelső és legfontosabb eredménye. Ez a lépés rávilágít arra, hogy a minisztérium célja a közpénzek felelős, átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása, valamint az esetleges szabálytalanságok és indokolatlan kifizetések korrigálása. A Duna Aszfalttal kötött megállapodás egy konkrét példa arra, hogyan igyekszik a tárca érvényesíteni az állampolgárok érdekeit a nagyszabású infrastrukturális projektek során. A mohácsi Duna-híd építése tehát folytatódik, de a finanszírozás és az elszámolás terén szigorúbb ellenőrzés és nagyobb átláthatóság várható a jövőben, biztosítva a közpénzek rendeltetésszerű felhasználását.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása