A dohánytermékekre kivetett jelentős adóemelések nem feltétlenül növelik az állami bevételeket, és a fogyasztást sem feltétlenül csökkentik. Anthony Hemsley, a JTI szabályozási és fiskális stratégiáért felelős igazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján mutatta be, hogy a legális termékek megfizethetetlenné válása a keresletet az illegális piacra terelheti. Ezt a jelenséget ausztrál és ír példákkal támasztotta alá, kiemelve a gazdaságpolitikai döntések nem várt következményeit.
A gazdaságpolitikai döntések kedvezőtlen hatásai gyakran „nem szándékolt mellékhatásként” jelennek meg, különösen, ha azonos intézkedéseket alkalmaznak újra és újra, hasonló problémák ellenére. A JTI vezetője szerint a dohánypiac kiválóan szemlélteti, mi történik, ha a szabályozási célok és a gazdasági realitások eltávolodnak egymástól. Az illegális dohánykereskedelem nem csupán iparági kérdés, hanem jelentős gazdasági és bűnügyi problémát is jelent.
Az Európai Unióban évente mintegy 17 milliárd euró jövedékiadó-bevétel esik ki az illegális dohánykereskedelem miatt. Ez a piac különösen vonzó a szervezett bűnözés számára, mivel magas nyereséggel működhet, és az így kialakuló hálózatok más illegális tevékenységekre is kiterjedhetnek. Az ilyen hálózatok megerősödése és beágyazódása rendkívül megnehezíti a felszámolásukat.
A dohányipart gyakran éri az a kritika, hogy eltúlozza az illegális kereskedelem mértékét, hogy ezzel érveljen az adóemelések ellen. Azonban az írországi tapasztalatok is alátámasztják a probléma valóságtartalmát és súlyosságát. Az ír pénzügyminisztérium 2026 júniusi elemzése szerint 2023 és 2025 között érzékelhetően csökkentek a dohánytermékekből származó adóbevételek.
Mindeközben a dohányzás elterjedtsége lényegében változatlan maradt az országban. Az elemzés kiemelte, hogy az illegális, vagy nem ír adóval terhelt termékek jelenléte miatt az adóbevételek előrejelzése is egyre nehezebbé vált. A minisztérium ezért arra figyelmeztetett, hogy az adókulcs emelése önmagában már nem garantálja a stabil vagy magasabb összesített bevételt.
Az előadás legfontosabb példája Ausztrália volt, amelyet hosszú ideig a dohányszabályozás nemzetközi mintájának tekintettek. Az ország rendkívül magas adókkal és szigorú szabályozással próbálta visszaszorítani a dohányzást. A JTI adatai szerint azonban az elmúlt években egészen más folyamatok erősödtek fel.
2017 és 2025 között a teljes nikotinfogyasztás 40 százalékkal emelkedett, miközben az illegális forrásból származó fogyasztás aránya 12 százalékról 80 százalékra nőtt. Hemsley ebből azt a következtetést vonta le, hogy a legális piac visszaszorítása önmagában nem szünteti meg a keresletet. Az ausztrál tapasztalat azt mutatja, hogy az illegális piac egy bizonyos méret felett már nem kezelhető pusztán lefoglalásokkal és rendészeti eszközökkel.
A kulcskérdés Hemsley szerint az, hogy a meglévő keresletet legális, szabályozott szereplők elégítik-e ki, vagy egyre inkább az illegális piac. Az előadás külön magyar kockázatként emelte ki a dohánytermékek megfizethetőségének kérdését. Ha a legális termékek ára túlságosan elszakad a fogyasztók jövedelmétől, miközben az illegális piacon olcsóbban elérhetők, az jelentősen erősítheti a feketepiacot.
A JTI álláspontja szerint kiszámítható, bizonyítékokon alapuló adópolitikára van szükség. Emellett fontos a legális ellátás folyamatosságának biztosítása, valamint hatékony és összehangolt ellenőrzési mechanizmusok alkalmazása. Ez az üzenet Magyarország számára is releváns, figyelembe véve a hazai piaci sajátosságokat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása