Az OECD 2026-os „Education at a Glance” jelentése rámutat, hogy a felsőfokú végzettség megszerzése kiemelkedően megtérülő befektetés Magyarországon. A diploma birtokosai alacsonyabb munkanélküliségi rátával és jelentősen magasabb kereseti előnyökkel rendelkeznek a munkaerőpiacon.
E kedvező munkaerőpiaci helyzet ellenére Magyarországon a diplomások aránya jelentősen elmarad az OECD országainak átlagától. Az oktatási rendszer emellett alulfinanszírozottsággal és a pedagógustársadalom elöregedésével is szembesül, ami hosszú távon komoly kihívásokat jelent a gazdaság és a társadalom számára.
Az OECD jelentésének adatai egyértelműen alátámasztják a diploma munkaerőpiaci előnyeit. A 25-34 éves felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája 2015-ben és 2025-ben is mindössze 3 százalék volt Magyarországon, ami jelentősen alacsonyabb az OECD átlagánál, mely 7, illetve 5 százalékot mutatott ugyanezen időszakokban.
Bár a hazai munkanélküliség általánosan is alacsonyabb volt, a diplomások aránya az országos mutatóhoz képest is kedvezőbb. A magasabb végzettség előnye nem csupán az elhelyezkedésben, hanem a keresetekben is megmutatkozik. Az OECD vizsgálata szerint Magyarországon a középfokú végzettséggel rendelkezők 17-19 százalékkal, a középfokú végzettség nélküliek pedig 36 százalékkal kerestek kevesebbet az országos átlagnál. Ezek az eltérések nagyobbak, mint az OECD átlagában tapasztalható 13-17, illetve 31 százalékos különbségek, ami azt jelenti, hogy a magasabb végzettség hiánya nagyobb kereseti hátránnyal jár Magyarországon.
Ezt támasztja alá Varga Júlia 2002 és 2022 közötti magyar adatokon alapuló tanulmánya is, amely a végzettség pénzügyi értékét számszerűsítette. A kutatás kimutatta, hogy 2022-ben egy BA- vagy főiskolai végzettség 156 százalékos, míg egy MA- vagy egyetemi végzettség 221 százalékos becsült kereseti prémiumot jelentett a legfeljebb általános iskolát végzettekhez képest, a nem és a munkatapasztalat hatásának kiszűrésével.
A jelentős kereseti előnyök ellenére, amelyek ösztönözhetnék a továbbtanulást, Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya messze elmarad az OECD átlagától. 2025-ben az OECD országokban a 25-64 évesek 43 százaléka rendelkezett diplomával, míg hazánkban ez az arány mindössze 32 százalék volt.
Ezzel párhuzamosan Magyarországon jóval magasabb, 57 százalék azok aránya, akiknek a legmagasabb végzettsége középfokú vagy középfok utáni, de nem felsőfokú. Az OECD átlaga ebben a kategóriában 39 százalék. Ez az aránytalanság különösen aggasztó annak fényében, hogy a magyar gazdaság egyik fő célja a magasabb hozzáadott értékű, tudás- és technológiaintenzív tevékenységek súlyának növelése.
Egy ilyen gazdasági átalakuláshoz elengedhetetlen a magasan képzett munkaerő, például mérnökök, informatikusok, kutatók és egyéb szakemberek megléte. A jelenlegi képzettségi struktúra azonban hátrányos helyzetbe hozza az országot a nemzetközi versenyben ezen munkaerő elérhetőségét illetően.
Az oktatás finanszírozása terén is jelentős eltérések mutatkoznak. Magyarország kevesebbet költ az oktatásra, mint az OECD átlag, ami komoly problémát jelent a Tisza-kormánynak a jelenlegi költségvetési helyzetben. Az alulfinanszírozottság mellett az oktatási rendszer másik hosszú távú kihívása a pedagógustársadalom korösszetétele.
Az OECD-ben átlagosan a középiskolai tanárok negyede, 25 százaléka legalább 55 éves. Magyarországon ez az arány jóval magasabb, 34 százalék. Összehasonlításképpen, a teljes magyar foglalkoztatotti népességen belül az 55 éves vagy idősebb dolgozók aránya csupán 20 százalék, ami rávilágít a pedagógusok átlagos életkorának jelentős eltérésére.
A TALIS felmérés szerint a magyar alsó középfokú oktatásban dolgozó tanárok 55,1 százaléka elégedett a foglalkoztatási feltételeivel, azonban mindössze 25,6 százalékuk elégedett a fizetésével. Ez az arány alacsonyabb az OECD átlagánál, ami 38,7 százalék. Az elégedetlenség a fizetésekkel hozzájárulhat a pályaelhagyáshoz és az utánpótlás hiányához, ami tovább súlyosbítja az elöregedés problémáját.
Az OECD jelentéséből egy világos ellentmondás rajzolódik ki: a diploma megszerzése kiemelkedően értékes befektetés Magyarországon, mégis jóval kevesebb a diplomás, mint az OECD-országok átlagában. Ez a helyzet önmagában is korlátot jelenthet egy magasabb hozzáadott értékre épülő gazdasági modell kialakításában és fenntartásában.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy az utánpótlást biztosító oktatási rendszer egyszerre küzd alulfinanszírozottsággal és az idősödő pedagógustársadalom problémájával. A demográfiai változások önmagukban nem oldják meg ezt a kihívást. Bár 2015 és 2024 között az általános iskolai tanárok száma 1 százalékkal, a diákoké 3 százalékkal csökkent, az OECD előrejelzése szerint az 5-14 éves korosztály száma 2024 és 2033 között várhatóan változatlan marad.
Ez azt jelenti, hogy változatlan szakpolitika mellett a pedagógusok iránti keresletben sem várható jelentős demográfiai visszaesés, így az utánpótlás kérdése továbbra is égető marad. A felsőfokú végzettség alacsony aránya és az oktatási rendszer kihívásai komplex megoldásokat igényelnek a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés fenntartásához.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása