Magyarországon a felsőfokú végzettség megszerzése kiemelkedően jó befektetésnek bizonyul a munkaerőpiacon, mégis viszonylag kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Az OECD 2026-os Education at a Glance jelentése rávilágít, hogy a diploma jelentős előnyökkel jár a foglalkoztatás és a jövedelmek terén. Azonban a diplomások aránya elmarad az OECD átlagától, miközben az oktatási rendszer alulfinanszírozottsággal és elöregedő pedagógustársadalommal néz szembe.
A jelentés adatai szerint a 25-34 éves felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája Magyarországon mind 2015-ben, mind 2025-ben mindössze 3 százalék volt. Ez az arány jelentősen alacsonyabb az OECD országainak átlagánál, amely 7, illetve 5 százalékot tett ki az említett időszakokban. A diplomások elhelyezkedési esélyei még az országos munkanélküliségi mutatókhoz képest is kedvezőbbek.
A magasabb végzettség nem csupán az elhelyezkedésben, hanem a jövedelmekben is jelentős előnyt biztosít. Az OECD vizsgálata szerint Magyarországon a középfokú végzettséggel rendelkezők 17-19 százalékkal, az alapfokú végzettségűek pedig 36 százalékkal keresnek kevesebbet az országos átlagnál. Ezek a különbségek nagyobbak, mint az OECD átlagában megfigyelhető 13-31 százalékos eltérések.
Varga Júlia 2002 és 2022 közötti magyar adatokon alapuló tanulmánya megerősíti ezeket az eredményeket, kimutatva a végzettség pénzügyi értékét. Eszerint 2022-ben egy BA vagy főiskolai végzettség 156 százalékos, míg egy MA vagy egyetemi végzettség 221 százalékos kereseti prémiumot jelentett a legfeljebb általános iskolát végzettekhez képest.
A jelentős kereseti előnyök ellenére Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb az OECD átlagánál. 2025-ben a 25-64 éves korosztály mindössze 32 százaléka rendelkezett diplomával hazánkban, szemben az OECD országok 43 százalékos átlagával. Ezzel párhuzamosan a középfokú végzettségűek aránya Magyarországon 57 százalék, ami jóval meghaladja az OECD 39 százalékos átlagát.
Ez a helyzet különösen aggasztó, mivel a magyar gazdaság egyik fő célja a magasabb hozzáadott értékű, tudás- és technológiaintenzív tevékenységek arányának növelése. Ehhez a gazdasági átalakuláshoz magasan képzett mérnökökre, informatikusokra, kutatókra és szakemberekre lenne szükség. A jelenlegi diplomás arány azonban hátrányt jelenthet ezen a téren nemzetközi összehasonlításban.
Az oktatás finanszírozása is eltérő képet mutat: Magyarország kevesebbet költ oktatásra, mint az OECD átlaga. Ez a probléma a jelenlegi költségvetési helyzet mellett komoly kihívást jelent a kormányzat számára.
Az oktatási rendszer hosszú távú stabilitását veszélyezteti a pedagógustársadalom elöregedése is. Az OECD átlagában a középiskolai tanárok negyede, azaz 25 százaléka legalább 55 éves, míg Magyarországon ez az arány 34 százalék. Összehasonlításképpen, a teljes magyar foglalkoztatotti népességen belül az 55 év felettiek aránya csak 20 százalék, ami rávilágít a pedagógusok átlagos életkorának magasabb voltára.
A TALIS felmérés adatai szerint az alsó középfokú oktatásban dolgozó magyar tanárok 55,1 százaléka elégedett a foglalkoztatási feltételekkel, azonban fizetésével mindössze 25,6 százalékuk. Ez az arány jelentősen elmarad az OECD átlagától, ahol a tanárok 38,7 százaléka elégedett a javadalmazásával. Ez a bérrel való elégedetlenség kihívást jelenthet az utánpótlás biztosításában.
A demográfiai trendek sem kínálnak önmagukban megoldást a problémára. Bár 2015 és 2024 között az általános iskolai tanárok száma 1 százalékkal, a diákoké 3 százalékkal csökkent, az OECD előrejelzése szerint a 5-14 éves korosztály létszáma 2024 és 2033 között várhatóan stabil marad. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok iránti keresletben nem várható jelentős demográfiai visszaesés, így a szakemberhiány továbbra is fennállhat.
Összességében egy paradox helyzet rajzolódik ki Magyarországon: a felsőfokú végzettség kiemelkedő értéket képvisel a munkaerőpiacon, mégis az OECD átlagához képest jóval kevesebb a diplomás. Ez a hiányosság akadályozhatja egy magasabb hozzáadott értékre épülő gazdasági modell kialakítását.
A problémát tovább súlyosbítja az oktatási rendszer kettős kihívása: az alulfinanszírozottság és az idősödő pedagógustársadalom. Ezen tényezők együttesen jelentős akadályt képeznek a jövőbeni gazdasági fejlődés és a képzett munkaerő biztosítása szempontjából. A döntéshozóknak komplex megoldásokat kell találniuk ezekre a rendszerszintű problémákra.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása