A Debreceni Egyetem sajtóosztálya az Mfor megkeresésére adott válaszában megerősítette, hogy a Nemzeti Oltóanyaggyár projektje jelentős átalakuláson ment keresztül. Az eredeti tervekkel ellentétben, amelyek egy hazai koronavírus elleni vakcina gyártására alkalmas üzemet vizionáltak, a beruházás ma már nem egy klasszikus gyárépítésről szól. A projekt célja egyértelműen egy egyetemi tevékenységet támogató kutató- és tanüzemi egység fejlesztése. Ez a változás a beruházás kiemelt státuszának elvesztésével is járt.
A Debreceni Egyetem közlése szerint a Nemzeti Oltóanyaggyár projektje – több évnyi előkészítést, építészeti és technológiai tervezést, kutatás-fejlesztést, valamint az építési elemek megvalósítását követően – megváltozott. Az egyetem kezdeményezésére 2024-ben hosszadalmas egyeztetések zajlottak az állammal, melyek eredményeként módosították a projektszerződést. Ennek értelmében a korábbi, nagyszabású oltóanyaggyár fejlesztése helyett egy egyszerű egyetemi oktatás-kutatás-innovációs feladat valósul meg. Az új tervek a már korábban megépült beruházási elemeket is magukban foglaló korábbi finanszírozással valósulnak meg. A Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központ fejlesztése folyamatos, és a 2024-ben átadott, 2100 négyzetméteres Pilot Laboratóriumban már jelenleg is folynak kutatások. A kutató- és tanüzemet a Gyógyszerésztudományi Kar melletti területen kell teljes egészében megvalósítani 2030 végéig.
A debreceni oltóanyaggyár alapkövét még 2021. szeptember 5-én helyezte el Palkovics László akkori innovációs miniszter. Akkoriban azt ígérték, hogy a hazai koronavírus elleni vakcina gyártása Debrecenben a következő év végén megkezdődik. Azonban a gyártás elindítása éveken át húzódott, és a Debreceni Egyetem válasza alapján ez már nem is fog megtörténni az eredeti formában. A Nemzeti Oltóanyaggyár Zrt. nevét a kormányváltást követően, májusban UD Pharma Operation Zrt.-re változtatták. Ezt követően, augusztus 31-én új vezérigazgatót is kineveztek Molnár Erika személyében, aki korábban vezetőhelyettesi és gazdasági vezetői beosztásban volt a 2024-ben kinevezett vezérigazgató mellett. Ezek a lépések jelezték a projekt irányának változását.
A Nemzeti Oltóanyaggyárra eredetileg ígért 55 milliárd forintos forrást az egyetem csak részlegesen kapta meg. Utoljára 2022-ben érkezett 19 milliárd forint a beruházásra, amelyből a befogadó csarnok, az utak, az utak közművei és egyéb közművek, valamint az áramellátást szolgáló trafótelep épült meg. Az egyetem tájékoztatása szerint kialakítottak egy, a tervezett gyár üzemeltetéséhez szükséges szakembergárdát is. Bár születtek kutatás-fejlesztési eredmények, a gyárépítés leállása miatt ezek a tevékenységek félbeszakadtak. A közlésük szerint 2024-ben létszámcsökkentés indult el a projektben, és a korábbi vezérigazgató is lemondott posztjáról. Az ígért forrás elmaradása és a projekt átalakítása jelentős változást hozott a kezdeti ambiciózus tervekhez képest, befolyásolva a munkaerő és a kutatási irányok sorsát.
A fennmaradt, fel nem használt összeget a Debreceni Egyetem 2030-ig fogja felhasználni innovációs, kutatási, oktatási és tanüzemi beruházási feladatok elvégzésére. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti, nagyszabású oltóanyaggyártási cél helyett a hangsúly a tudományos és oktatási tevékenységekre helyeződik át az egyetem keretein belül. A 2030-as határidőig a Gyógyszerésztudományi Kar melletti területen kell megvalósulnia a kutató- és tanüzemnek, amely az egyetemi oktatást és kutatást fogja szolgálni. A projekt átalakulása rávilágít a nagyszabású állami beruházások tervezésének és finanszírozásának kihívásaira, különösen, ha a kezdeti célok és a rendelkezésre álló források eltérnek a valóságtól. A Debreceni Egyetem most egy új irányba tereli a beruházást, kihasználva a már meglévő infrastruktúrát és szakértelmet az egyetemi oktatás és kutatás erősítésére, egy gyógyszeripari ökoszisztéma fejlesztésének részeként.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása