Debrecen városa egyértelműen cáfolta, hogy egyedi helyi adókedvezményt biztosított volna a kínai CATL akkumulátorgyárnak vagy bármely más, jelentős munkahelyteremtő beruházónak. Az önkormányzat közleményében kiemelte, hogy a jövőben sem szándékoznak ilyen típusú, egyedi elbírálású támogatást nyújtani a városban működő vagy ide települő vállalkozásoknak. A városvezetés álláspontja szerint a CATL-hez kapcsolódó szándéknyilatkozatban szereplő helyi iparűzésiadó-kedvezményi lehetőség nem jelent tényleges önkormányzati kötelezettségvállalást vagy döntést, csupán egy általános, törvényi keretek között létező opciót.
A debreceni önkormányzat pontosító közleményét Tárkányi Zsolt országgyűlési képviselő nyilvános bejelentése váltotta ki. A képviselő a magyar kormány és a CATL között 2022 augusztusában létrejött szándéknyilatkozat egy részletét hozta nyilvánosságra, amelyben állami támogatási lehetőségek és kedvezmények szerepeltek. Debrecen vezetése szerint a dokumentum elsősorban állami szintű támogatásokat sorol fel, és a helyi iparűzésiadó-kedvezmény említése önmagában nem bizonyítja, hogy a város ilyen kedvezményt biztosított volna. Az önkormányzat leszögezte, hogy sem a befektetési tárgyalások során, sem azokat követően nem tett olyan nyilatkozatot, amely önkormányzati hatáskörbe tartozó adónemekre vonatkozó bármilyen kedvezményt ígért volna. A városvezetés következetesen azon az állásponton van, hogy a helyi adóbevételek felhasználása a debreceniek érdekeit kell, hogy szolgálja.
A város hatályos helyi adórendelete nem tartalmaz olyan konkrét rendelkezést, amely innovációs költségekhez kapcsolódó adócsökkentési lehetőséget biztosítana sem a CATL, sem bármely más vállalkozás számára. Debrecen szerint az innovációs és egyéb beruházásokhoz kapcsolódó helyi iparűzésiadó-kedvezmény egy országos törvényi lehetőséget takar, amely alapján a helyi önkormányzatok dönthetnének ilyen kedvezmény bevezetéséről. A debreceni közgyűlés azonban nem alkotott ilyen rendeleti szabályt, így a lehetőség nem érvényesül a városban. Jelenleg a helyi szabályozás a kis- és középvállalkozásokat segíti 2,5 millió forintos adóalapig biztosított adómentességgel. Emellett a háziorvos vállalkozók 40 millió forintos adóalapig 50 százalékos adókedvezményben részesülnek, ami a helyi gazdaság és közösség támogatását szolgálja, anélkül, hogy egyedi elbírálású nagyvállalati kedvezményeket tartalmazna.
Debrecen önkormányzata hangsúlyozza, hogy minden beérkező adóforintnak a város fejlődését és a debreceniek jólétét kell szolgálnia. Ez az elv alapvető a város pénzügyi politikájában és a helyi gazdaságirányításban, biztosítva a közösségi érdekek érvényesülését. A város iparűzési adóbevétele jelentősen növekedett az elmúlt években, 2014 és 2025 között 10,7 milliárd forintról közel 40 milliárd forintra emelkedett. Ez a növekedés a város gazdasági dinamizmusát és a befektetések vonzerejét mutatja, ugyanakkor a bevételek hatékony és helyi célokra történő felhasználása kiemelt fontosságú. Az önkormányzat szerint jelenleg a szolidaritási hozzájárulás az egyetlen olyan elvonás, amely jelentősen csökkenti a város iparűzési adóbevételét, befolyásolva ezzel a helyi fejlesztésekre fordítható forrásokat és a város pénzügyi mozgásterét.
A szolidaritási hozzájárulást az Orbán-kormány vezette be, és a jelenlegi Tisza-kormány is fenntartja, ami jelentős terhet ró a nagyobb bevétellel rendelkező önkormányzatokra. Debrecennek például 2026-ban 12 milliárd forintot kell befizetnie ezen a jogcímen, amelynek utolsó, hozzávetőleg 4,5 milliárd forintos részletét október 15-ig kell kiegyenlíteni. A város álláspontja szerint az itt keletkező adóbevételeknek helyben kellene maradniuk, hogy azok a helyi fejlesztéseket és a közszolgáltatások színvonalának emelését szolgálhassák, ezzel erősítve a helyi gazdaságot és javítva a lakosság életminőségét. A Megyei Jogú Városok Szövetsége is hasonló álláspontot képvisel. Legutóbbi egyeztetésükön a megyei jogú városok vezetői a szolidaritási hozzájárulás jelentős csökkentését kérték a kormánytól. Javaslatuk szerint 2027-től a hozzájárulás mértéke legfeljebb az előző évi helyi iparűzési adóbevétel 15 százaléka lehetne, ezzel több forrást hagyva a helyi önkormányzatoknál, és elősegítve a decentralizált fejlesztéseket.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása