Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint 2024 és 2025 között az Európai Unióban általánosan nőtt a fizetős online tartalmakat, például videós szolgáltatásokat vagy zenestreaminget igénybe vevő internethasználók aránya. Ezzel szemben Magyarországon mind a négy vizsgált kategóriában visszaesést mértek, ami jelentős eltérést mutat az uniós átlagtól. A csökkenés mértéke különösen a videós tartalmak és a zenei streaming esetében volt látványos.
Az Európai Unióban a film-, sorozat- és sporttartalmakhoz kapcsolódó online videós szolgáltatások a legnépszerűbb fizetős digitális kategóriát jelentették 2025-ben, az internethasználók 32,7%-a fizetett ilyen szolgáltatásért. A zenestreaming a második legelterjedtebb volt 23,0%-kal, míg az online hírportálokért 7,2%, az online játékokhoz kapcsolódó szolgáltatásokért pedig 6,1% fizetett. Az uniós átlag mind a négy szegmensben emelkedést mutatott a vizsgált időszakban.
Magyarországon azonban minden kategóriában csökkent a fizetős online tartalmakat használók aránya. A videós és sporttartalmak esetében az uniós átlag 29,64%-ról 32,68%-ra nőtt, miközben Magyarországon 21,97%-ról 20,14%-ra mérséklődött, ami az EU második legnagyobb visszaesését jelentette. A zenei streamingnél az uniós arány 20,92%-ról 23,03%-ra emelkedett, de Magyarországon 15,01%-ról 13,19%-ra esett vissza, ami a harmadik legnagyobb csökkenés volt a tagállamok között.
Az online hírportálok, újságok és magazinok esetében az EU-ban 6,66%-ról 7,23%-ra nőtt a fizetők aránya, Magyarországon viszont 3,21%-ról 2,89%-ra csökkent, ami az ötödik legnagyobb visszaesésnek számított. Az online játékokhoz kapcsolódó fizetős szolgáltatásoknál az uniós átlag 5,51%-ról 6,14%-ra emelkedett, míg Magyarországon 4,16%-ról 3,99%-ra mérséklődött az arány. Ez a 0,17 százalékpontos csökkenés a hatodik legnagyobb volt az unióban.
A magyarországi adatok értelmezéséhez több lehetséges magyarázat is felmerül, bár az Eurostat felmérése önmagában nem képes az okok pontos szétválasztására. Az egyik fő tényező a tartósan magas árérzékenység lehet. A 2022-ben kezdődött inflációs sokk hatásai a háztartások egy részénél 2024–2025-ben is érezhetők voltak, ami a nem létfontosságú kiadások felülvizsgálatát eredményezhette.
Az online tartalmi szolgáltatások, különösen több platform egyidejű használata esetén, könnyen ebbe a kategóriába eshettek. A magyar háztartások végső fogyasztása 2025-ben az Európai Unió átlagának 73%-án állt, ezzel Lettországgal holtversenyben az utolsó helyen. Az egy főre jutó GDP (PPS) az EU-átlag 76%-a volt, ami a 23. helyet jelentette a fejlettségi rangsorban.
Egy másik lehetséges ok az úgynevezett előfizetési fáradtság. Az elmúlt években a digitális tartalomszolgáltatók egyre inkább külön platformokra terelték tartalmaikat, ami sok felhasználó számára párhuzamos előfizetéseket eredményezett. Az áremelésekkel párosulva ez az árérzékenyebb piacokon gyorsabban vezethet lemondásokhoz, szolgáltatásváltásokhoz vagy olcsóbb alternatívák kereséséhez.
A videós szolgáltatásoknál a fiókmegosztás korlátozása is befolyásolhatta a számokat. Bár ez egyes piacokon új egyéni előfizetéseket generálhatott, az alacsonyabb vásárlóerejű országokban hozzájárulhatott a fizető felhasználók arányának csökkenéséhez. Fontos megjegyezni, hogy az Eurostat adatai ezt közvetlenül nem igazolják, csupán lehetséges magyarázatként kezelendő.
A magyar helyzet nem teljesen elszigetelt jelenség, a régiós mintázat is hasonló tendenciákat mutat. A legnagyobb visszaesést mutató országok között több közép- és délkelet-európai tagállam is szerepel. Horvátország például a zenei és játékos kategóriában is a legnagyobb esést mutatta, Szlovénia és Csehország is jelentős csökkenést produkált bizonyos kategóriákban.
Ez arra utal, hogy a magyar adatok mögött szélesebb regionális tényezők is meghúzódhatnak, bár az országok közötti különbségek pontos értelmezéséhez további jövedelmi, árképzési és fogyasztói viselkedési adatokra lenne szükség. A mostani eredmények összhangban vannak korábbi, digitális és kulturális fogyasztást mérő mutatókkal is.
Korábbi elemzések szerint Magyarországon esett vissza a legnagyobb mértékben a kulturális eseményekre online jegyet vásárlók aránya az EU-ban, és az e-könyvek, digitális olvasnivalók letöltésében és vásárlásában is az utolsók között szerepel a magyar közönség. Ezek a mutatók, bár nem azonosak, hasonló irányba mutatnak: a fizetési hajlandóság vagy annak növekedési dinamikája több digitális tartalmi és kulturális szolgáltatásnál is gyengébbnek látszik Magyarországon, mint az uniós átlag.
Az Eurostat felmérése a 16–74 éves, internetet használó személyek körében méri a fizetős online tartalmak arányát, de nem ad közvetlen választ a csökkenés okaira. Nem derül ki belőle, hogy a visszaesés mögött lemondások, szolgáltatásváltások, átmeneti szüneteltetések vagy más fogyasztói döntések álltak-e. A magyarországi trendek azonban egyértelműen eltérnek az uniós növekedéstől.
Ez a jelenség tartós kihívást jelenthet a digitális tartalomszolgáltatók számára a magyar piacon. A további, mélyreható elemzések elengedhetetlenek ahhoz, hogy pontosan megértsük a fogyasztói magatartás mögötti gazdasági és társadalmi tényezőket, amelyek ezeket a különbségeket okozzák az Európai Unióban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása