Magyarországi civil szervezetek sürgetik a Tisza-kormányt, hogy biztosítson elegendő időt a készülő klímatörvény tervezetének társadalmi véleményezésére. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Green Policy Center közel kétszáz szervezet nevében fordult a kormányhoz, legalább négyhetes konzultációs időszakot kérve. Álláspontjuk szerint a jogszabály rendkívüli jelentősége miatt a törvény által előírt minimális nyolc nap nem elegendő az érdemi párbeszédhez és a széleskörű társadalmi bevonáshoz.
Az érdekképviseletek csütörtökön Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszterhez, valamint az ügyben érintett további tárcákhoz és kormánybiztosokhoz juttatták el kérésüket. Aggodalmukat fejezték ki a túlságosan rövidre szabott egyeztetési időszak miatt, amely véleményük szerint gátolhatja a törvény tervezetének alapos és átfogó megvitatását. A szervezetek hangsúlyozták, hogy egy ilyen horderejű jogszabály esetében elengedhetetlen a hosszabb véleményezési idő, figyelembe véve annak komplexitását és hosszú távú hatásait.
A társadalmi részvételről szóló hatályos törvény ugyan minimálisan nyolc napot ír elő a jogszabálytervezetek véleményezésére, azonban egyúttal azt is rögzíti, hogy a határidőt az adott tervezet céljához és súlyához kell igazítani. Ez a kitétel különösen releváns a klímatörvény esetében, amelynek hatásai évtizedekre meghatározzák Magyarország környezeti és gazdasági jövőjét. A jogszabály értelmében a miniszternek mérlegelnie kell a dokumentum terjedelmét és szakmai jelentőségét, valamint biztosítania kell a széles körű társadalmi bevonást a döntéshozatali folyamatba. A civil szervezetek rámutattak, hogy a négyhetes időtartam nem csupán a hazai igényeknek felel meg, hanem a nemzetközi jó gyakorlatoknak is, amelyek hasonlóan fontos jogszabályok esetében hosszabb konzultációs periódusokat írnak elő, biztosítva ezzel a minőségi jogalkotást és a társadalmi konszenzust.
Az előkészítés alatt álló klímatörvény célja, hogy meghatározza, miként alkalmazkodik az ország a klímaváltozás okozta megváltozott környezeti viszonyokhoz, és milyen intézkedésekkel járul hozzá a fenntartható jövőhöz. A civilek álláspontja szerint egy ilyen stratégiai fontosságú jogszabályt lehetetlenség egyetlen hét alatt alaposan áttekinteni és érdemi javaslatokkal kiegészíteni. A tervezet komplexitása, a benne foglalt szakmai részletek és a várható társadalmi-gazdasági hatások indokolják a hosszabb felkészülési és véleményezési időt a szakértők, az érintett iparágak képviselői és a szélesebb lakosság számára egyaránt. Egy elhamarkodottan elfogadott törvény nemcsak hibákat tartalmazhat, hanem hiányosságokat is mutathat a legfontosabb kihívások kezelésében, ami hosszú távon komoly következményekkel járhat az ország számára.
A szervezetek kiemelték, hogy a társadalom részéről komoly igény mutatkozik a részvételre a klímapolitikai döntésekben. A megfelelő időkeret biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a beérkező szakmai és helyi tapasztalatok valóban beépülhessenek a végleges törvényjavaslatba, és hozzájárulhassanak annak hatékonyságához és társadalmi elfogadottságához. Egy alaposan átgondolt és széles körben egyeztetett klímatörvény sokkal inkább képes lesz hosszú távon szolgálni az ország érdekeit, mint egy gyorsított eljárásban elfogadott jogszabály. A civil szféra szerint a sietség a törvény minőségének rovására mehet, és csökkentheti annak legitimitását a társadalom szemében, aláásva a közbizalmat a jogalkotási folyamat iránt. A széleskörű párbeszéd lehetőséget teremt a különböző érdekek összehangolására és a konszenzus kialakítására, ami elengedhetetlen egy ilyen átfogó és mindenkit érintő szabályozás esetében.
A kérés tehát nem csupán egy technikai jellegű határidő-hosszabbításra irányul, hanem a demokratikus jogalkotás alapelveinek érvényesítésére, amelyek szerint a közérdekű jogszabályok megalkotásában a társadalomnak is aktív szerepet kell kapnia. A civil szervezetek reményüket fejezték ki, hogy a kormány figyelembe veszi kérésüket, és biztosítja a szükséges időt a klímatörvény tervezetének széleskörű és érdemi társadalmi egyeztetéséhez, ezzel is erősítve a jogszabály alapjait és hosszú távú fenntarthatóságát.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása