Magyarországi civil szervezetek egy széles körű koalíciója, élükön a Magyar Természetvédők Szövetségével (MTVSZ) és a Green Policy Centerrel, sürgős felhívással fordult a Tisza-kormányhoz a készülő klímatörvény tervezetével kapcsolatban. A közel kétszáz szervezetet képviselő érdekképviseletek legalább négyhetes véleményezési időt kérnek a jogszabálytervezethez, hangsúlyozva annak kiemelkedő jelentőségét és az érdemi társadalmi egyeztetés szükségességét.
A civil szféra képviselői aggodalmukat fejezték ki a jogszabály előkészítésének jelenlegi, véleményük szerint túlságosan gyors tempója miatt. Álláspontjuk szerint a klímatörvény olyan alapvető kereteket fog meghatározni, amelyek évtizedekre előre kijelölik Magyarország útját a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a fenntarthatóság terén. Egy ilyen horderejű jogszabály esetében a törvényi minimumként előírt nyolc napos véleményezési időt elégtelennek tartják a széleskörű és alapos társadalmi párbeszédhez.
Az érdekképviseletek csütörtökön Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez, valamint az ügyben érintett további minisztériumokhoz és kormánybiztosokhoz fordultak. Levelükben kifejtették, hogy bár a társadalmi részvételről szóló hatályos törvény valóban nyolc napot jelöl meg minimális határidőként a jogszabálytervezetek véleményezésére, egyúttal azt is rögzíti, hogy a határidőt a tervezet céljához és súlyához kell igazítani. Ez a kitétel különösen releváns a klímatörvény esetében, amelynek komplexitása és hosszú távú hatásai indokolják a hosszabb felkészülési és véleményezési időt.
A jogszabály értelmében a miniszternek mérlegelnie kell a dokumentum terjedelmét, szakmai jelentőségét, és biztosítania kell a széles körű társadalmi bevonást a döntéshozatali folyamatba. A civil szervezetek rámutattak, hogy a négyhetes véleményezési idő nem csupán a hazai igényeket elégítené ki, hanem egyúttal a nemzetközi jó gyakorlatoknak is megfelelne. Számos európai országban és nemzetközi szervezetnél bevett gyakorlat, hogy a hasonlóan fontos és komplex jogszabályok esetében hosszabb időt biztosítanak a nyilvános konzultációra, ezzel is garantálva a minél átfogóbb és megalapozottabb döntéshozatalt.
A szervezetek hangsúlyozták, hogy az előkészítés alatt álló klímatörvény nem csupán egy technikai jogszabály, hanem egy stratégiai dokumentum, amely évtizedekre meghatározza, miként fogja az ország kezelni a klímaváltozás kihívásait, hogyan alkalmazkodik a megváltozott környezeti viszonyokhoz, és milyen lépéseket tesz a fenntartható jövő érdekében. Egy ilyen mélyreható és átfogó jogszabályt lehetetlenség egyetlen hét alatt alaposan áttekinteni, elemezni és érdemi javaslatokkal kiegészíteni.
A civil szféra kiemelte, hogy a társadalom részéről komoly igény mutatkozik a részvételre és a véleménynyilvánításra a klímavédelem ügyében. A megfelelő időkeret biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a beérkező szakmai és helyi tapasztalatok, észrevételek valóban beépülhessenek a végleges törvényjavaslatba, ezáltal javítva annak minőségét és társadalmi elfogadottságát. A hosszabb egyeztetési idő lehetőséget adna arra, hogy a különböző érdekcsoportok, szakértők és a szélesebb nyilvánosság is alaposan megismerhesse a tervezetet, és konstruktív javaslatokkal járulhasson hozzá a jogszabály végső formájához. Ezáltal a törvény nem csupán jogilag, hanem társadalmilag is megalapozottabbá válhatna, biztosítva annak hosszú távú hatékonyságát és legitimációját.
A civil szervezetek reményüket fejezték ki, hogy a kormány figyelembe veszi kérésüket, és meghosszabbítja a klímatörvény tervezetének véleményezési idejét, ezzel is erősítve a társadalmi párbeszédet és a transzparens jogalkotást.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása