Harminc civil szervezet közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a tervezett vagyonadó-tervezet kapcsán. Bár egyetértenek a kiemelkedő vagyonnal rendelkezők arányos hozzájárulásának elvével, a jelenlegi formában a tervezet a civil szektor támogatói körét érintené hátrányosan. Ez a kötelező adó kivetése az önkéntes adományok csökkenéséhez vezethet, ami súlyos következményekkel járhat a szervezetek működésére nézve.
A civil szervezetek közös kiállásukban hangsúlyozták, hogy a vagyonadó jelenlegi formája a leginkább azokat a magánszemélyeket és cégeket terheli, akik hagyományosan jelentős támogatói a közhasznú ügyeknek. Már érkeztek olyan visszajelzések támogatóktól, hogy a vagyonadóra hivatkozva a jövőben visszalépnek az adakozástól, ami azonnali problémát jelent a szektor számára.
A kialakult helyzetre reagálva a szervezetek egy 11 pontos észrevételt fogalmaztak meg a társadalmi egyeztetés keretében, melyben részletesen bemutatják aggodalmaikat és javaslataikat. Az első pont szerint a tervezet nem ösztönöz adakozásra, mivel a közhasznú célra adott támogatás nem számít bele a vagyonadó megállapításakor. Így az adó és az adomány ugyanazért a szabad pénzért versenyez, és ebben a versenyben a kötelező befizetés mindig előnyben van.
A második és harmadik pont kritikája, hogy a befizetett adó 5%-áról az adózó csak a Nemzeti Együttműködési Alap javára rendelkezhet, ami személytelen. A tervezet nem garantálja, hogy ez az összeg a civil szektor költségvetési támogatásán felül érkezik, így nem jelent többletet.
A negyedik és ötödik pont rávilágít, hogy a teljes bevétel a központi költségvetésbe folyik, így nem látszik, mire megy a pénz. Emellett a tervezet hatásvizsgálata nem foglalkozott az adományozásra és a közhasznú szervezetekre gyakorolt hatással.
Végezetül, a hatodik pont hiányolja az új adónem felülvizsgálatát. A tervezet nem írja elő, hogy az első adóév után nyilvánosan értékelni kellene annak eredményeit és költségeit.
A civil szféra kiállása rávilágít arra a tényre, hogy a vagyonadó jelenlegi konstrukciója a legnagyobb vagyonokat kevésbé éri el. Ehelyett a közepes cégek tulajdonosait sújtja leginkább, akik a civil szervezetek jelentős támogatói.
Ezek a vállalkozók és magánszemélyek alkotják azt a kört, akikhez a civil szervezetek gyakran fordulhatnak váratlan helyzetekben. Például elmaradt pályázatok pótlására vagy sürgős segítségnyújtásra is számíthatnak tőlük.
A tervezet ezen felül kirekeszti a jövő potenciális adományozóit is, hiszen egy mintegy tizenötezer fős csoportot azonosít. Ebből a körből a következő évtized nagy adományozói kinőhetnének.
Az adományozási kultúra éppen most kezdett megnyílni feléjük, ám a vagyonadó bevezetése egy újabb terhet és egyfajta „bélyeget” jelent számukra. Ez elriaszthatja őket az adományozástól, ami különösen aggasztó a civil szervezetek hosszú távú fenntarthatósága szempontjából.
A vagyonadó bevezetése gyengítheti az önkéntes adakozás kultúráját, mivel azok, akik befizették az adót, joggal érezhetik úgy, hogy már megtették a magukét a közjóért. Ez a jelenség már most megfigyelhető, hiszen több szervezethez is érkeztek jelzések támogatóktól, akik a vagyonadóra hivatkozva lépnek vissza az adományozástól.
A civil szervezetek számos olyan feladatot látnak el, amelyek egyébként az államra hárulnának. Ilyenek például a szociális munka, a hospice-ellátás, a korai fejlesztés vagy a felzárkóztatás. Amennyiben a szervezetek pénzügyileg meggyengülnek az adományok elapadása miatt, a rászorulók ugyanúgy ott lesznek, és ezek a létfontosságú feladatok visszakerülnek az államhoz.
Ez további terhet róhat a költségvetésre, miközben a civil szektor már most is kimerült állapotban van. Az elmúlt években a tartalékaik elfogytak, és sokan a puszta működésükért küzdenek.
Ebben a helyzetben egy-egy támogató visszalépése sok esetben egy program leállását vagy egy munkatárs elvesztését jelenti. Ez tovább rontja a civil szféra kapacitásait és hatékonyságát, veszélyeztetve a társadalmi feladatellátást.
Az aláíró civil szervezetek álláspontja szerint a vagyonadó jelenlegi formája kirekeszti azt a kört, amelyet éppen most lehetne tartósan bevonni a civil szféra támogatásába. Ezért szorgalmazzák, hogy a végleges szabályozás megalkotásakor vegyék figyelembe az általuk felvetett szempontokat.
Emellett kérik a civil szektor bevonását a döntéshozatali folyamatba, hogy a szabályozás valóban hatékony és fenntartható legyen. Véleményük szerint ezzel Magyarország példát mutathatna abban, hogyan válhat a vagyonadó egy egyszerű adónemből „társadalmi befektetéssé”.
A civil szféra konstruktív javaslatai célja, hogy a vagyonadó ne csak bevételt generáljon az államnak, hanem erősítse az adományozási kultúrát és a társadalmi szolidaritást is. A szervezetek remélik, hogy a társadalmi egyeztetés során meghallgatásra találnak aggodalmaik és javaslataik.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása