Több mint harminc magyar civil szervezet fogalmazott meg közös állásfoglalást a tervezett vagyonadóval kapcsolatban, felhívva a figyelmet annak lehetséges negatív hatásaira a civil szektorra. Bár a szervezetek egyetértenek azzal az alapelvvel, hogy a kiemelkedő vagyonnal rendelkezők arányosan járuljanak hozzá a közös terhekhez, aggodalmukat fejezik ki a javaslat jelenlegi formája miatt.
Álláspontjuk szerint a vagyonadó a civil szervezetek jelentős támogatói körét terhelné leginkább, ami az önkéntes adományok csökkenéséhez vezethet. Már érkeztek olyan visszajelzések a támogatóktól, amelyek a vagyonadóra hivatkozva a jövőbeni adakozás visszalépését jelzik.
A civil szervezetek a társadalmi egyeztetés keretében tizenegy pontban részletezték észrevételeiket a vagyonadó-tervezetről. Kiemelték, hogy a közhasznú célra adott támogatás semmilyen formában nem számít a vagyonadó megállapításakor, így a kötelező adó és az önkéntes adomány ugyanazért a szabad pénzért versenyez, ahol az adó szükségszerűen előnyben van.
Problémásnak tartják, hogy az adózó a befizetett adó mindössze 5%-áról rendelkezhet, azt is kizárólag a Nemzeti Együttműködési Alap javára. Ez a személytelen támogatási forma nem teszi lehetővé a konkrét ügyek kiválasztását, ami gyengíti a támogatók és a közjó közötti személyes kapcsolatot. Az 5% ráadásul nem jelent többletforrást, csupán átcsoportosítja a már befizetett adót, és nem garantálja, hogy a civil szektor költségvetési támogatásán felül érkezik.
A civil szervezetek kritikája szerint a tervezet nem biztosítja az átláthatóságot, mivel a teljes bevétel a központi költségvetésbe folyik, és nem látható, mire fordítják. Ez csökkentheti az adó társadalmi elfogadottságát. Emellett hiányolják a felülvizsgálati mechanizmust is; új adónemről lévén szó, a tervezet nem írja elő az első adóév utáni nyilvános értékelést, ami elengedhetetlen lenne a hatások felméréséhez.
Különösen aggasztó számukra, hogy a tervezet hatásvizsgálata nem foglalkozik az adományozásra és a közhasznú szervezetekre gyakorolt hatással, holott ez alapvető lenne a szabályozás megalapozottságához. Ez a hiányosság potenciálisan súlyos következményekkel járhat a szektor működésére nézve.
A szervezetek hangsúlyozzák, hogy a vagyonadó a legnagyobb vagyonokat kevésbé éri el, sokkal inkább a közepes cégek tulajdonosait terheli. Ez a kör az, amelyhez a civil szervezetek gyakran fordulnak támogatásért, például váratlan helyzetekben vagy pályázati hiányok áthidalására. A tervezet egy mintegy tizenötezer fős csoportot érint, amelyből a jövő nagy adományozói kinőhetnének, ám most újabb teherrel szembesülnek.
Már most érkeztek jelzések támogatóktól, hogy a vagyonadóra hivatkozva visszalépnek az adakozástól, ami az önkéntes adás gyengülését vetíti előre. Aki befizette az adót, joggal érezheti úgy, hogy megtette a magáét, ami csökkentheti a további önkéntes hozzájárulás iránti motivációt.
A civil szervezetek rámutatnak, hogy számos olyan feladatot látnak el – mint a szociális munka, hospice-ellátás, korai fejlesztés vagy felzárkóztatás –, amelyek egyébként az államra hárulnának. Amennyiben a civil szektor meggyengül, ezek a feladatok visszakerülnek az államhoz, miközben a rászorulók száma nem csökken. Ez jelentős terhet róhat az állami költségvetésre és a szociális ellátórendszerre.
A szektor ráadásul már most is kimerült állapotban van, az elmúlt években tartalékaik elfogytak, és sokan a működésükért küzdenek. Egy-egy támogató elvesztése programok leállását vagy munkahelyek megszűnését jelentheti, ami súlyosan érintheti a rászorulókat és a társadalmi kohéziót. A vagyonadó jelenlegi formájában kirekeszti azt a kört, amelyet most lehetne tartósan bevonni a civil szféra támogatásába, ezzel gátolva az adományozási kultúra fejlődését.
Az aláíró szervezetek szorgalmazzák, hogy a vagyonadó végleges szabályozásának megalkotásakor vegyék figyelembe ezeket a szempontokat, és vonják be a civil szektort a folyamatba. Javaslatuk szerint ezzel Magyarország példát mutathatna abban, hogyan válhat a vagyonadó társadalmi befektetéssé, amely nem csupán adóbevételt generál, hanem erősíti a társadalmi szolidaritást és a civil kezdeményezéseket is.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása