Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány szerdán dönthet egy célzott támogatási rendszerről a magas dízelárak enyhítésére. Az intézkedés a dízel meghajtású gépjárművek tulajdonosait és a mezőgazdasági gazdálkodókat célozná, elkerülve a korábbi, általános üzemanyagár-stop visszaállítását. A lépés a fogyasztói terhek csökkentését szolgálja, miközben figyelembe veszi az ellátásbiztonsági és költségvetési szempontokat.
Magyar Péter hétfőn a parlamentben közölte, hogy a részleteket a szerdai kormányülést követően hozzák nyilvánosságra. Kiemelte, hogy ez a támogatás eltér a korábbi, a Tisza-kormány által kivezetett védett áras rendszertől. A segítség kizárólag a dízelre vonatkozik, és az áremelkedéssel leginkább érintett csoportokat célozza.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a támogatás nem az 50-100 millió forintos Land Roverek vagy terepjárók tulajdonosainak szól. Ehelyett egy bizonyos motorteljesítmény alatt azoknak a dízelautósoknak nyújtana segítséget, akik munkába járásra vagy gyermekeik szállítására használják járművüket. Az agrárszektorban dolgozók is kiemelt figyelmet kapnak, mivel a mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez elengedhetetlen a dízel.
A kormány célja, hogy a célzott támogatás révén enyhítse a magas dízelárak okozta nehézségeket. Ezzel egyidejűleg meg kívánja őrizni az ország üzemanyag-ellátásának biztonságát és a költségvetés stabilitását. A korábbi árstophoz képest ez a megközelítés sokkal specifikusabb és fenntarthatóbb megoldást kínál.
A kormányzati lépés már korábban sejthető volt Kapitány István és Magyar Péter hétvégi jelzései alapján. Az új kormány láthatóan újfajta megközelítést alkalmaz az üzemanyagárak emelkedése okozta fogyasztói helyzet kezelésében. Három fő célt igyekszik egyensúlyba hozni: az ellátásbiztonságot, a költségvetési terhek elkerülését és a rászorulók támogatását.
Ez a megközelítés prioritást ad az ellátásbiztonságnak és a költségvetés stabilitásának, ami meghatározza a segítségnyújtás mértékét és célzott jellegét. Ez a gazdaság- és társadalompolitikai irányvonal illeszkedik a jelenlegi kormány más intézkedéseihez. Példaként említhető a nyugdíjminimum emelése, a gyógyszeráfa csökkentése, az iskolakezdési támogatás, valamint a tűzifa áfacsökkentése és a szociális tűzifakeret növelése.
Magyar Péter a parlamenti vitában kitért a magas árak okaira is, kiemelve az európai dízelhiányt. Ennek hátterében a Hormuzi-szorosban zajló események állnak. A miniszterelnök szerint a védett ár fenntartása felelőtlen lépés lenne, mivel egy héten belül áruhiányt okozna, és havonta több mint 50 milliárd forintba kerülne.
A védett ár bevezetése azt eredményezné, hogy mindenki Magyarországra jönne üzemanyagért, miközben senki sem importálna dízelolajat az országba. Ez tönkretenné az üzemanyagpiacot és a költségvetést, veszélyeztetve az ellátásbiztonságot. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a legfontosabb a benzin és a dízel folyamatos elérhetősége.
A bejelentés napján a gázolaj országos átlagára 697 forintra emelkedett literenként, ami 9 forintos drágulást jelentett egyetlen nap alatt. Ilyen magas dízelárra 2022 decembere óta nem volt példa. A júniusban kivezetett védett árhoz képest a gázolaj jelenleg 82 forinttal drágább.
A dízelár meredek emelkedésének fő oka a nemzetközi dízelpiac továbbra is rendkívül feszült állapota. Szeptember elejére az európai dízel finomítói marzsa történelmi csúcsra, hordónként 89 dollár fölé emelkedett. Ez a különbség az alacsony kéntartalmú gázolaj és a Brent kőolaj ára között egyértelműen jelzi, hogy a dízel ára elszakadt a nyersolaj árától.
Magyarország szempontjából ez azért kiemelten fontos, mert ha az európai dízelfelár tartósan magas marad, az előbb-utóbb a hazai nagykereskedelmi, majd a kutakon látható árakban is megjelenik. A legutóbbi áremelés már ennek egyértelmű jele volt, ami indokolja a kormányzati beavatkozást.
Bár a közel 700 forintos dízelár magasnak tűnik, régiós összehasonlításban Magyarországon volt a legolcsóbb a gázolaj a vizsgált szomszédos országok közül. Ez a kedvezőnek tűnő helyzet azonban komoly piaci kockázatokat rejt. Ha a hazai árszint tartósan az importparitás alá kerül, az csökkenti a külföldi kereskedők importösztönzését.
Ugyanakkor az olcsóbb magyar üzemanyag növelheti az üzemanyagturizmust a határ mentén. Ez a helyzet különösen érzékeny egy olyan piacon, ahol az ellátás jelentős része külföldi forrásokra támaszkodik. Normál finomítói működés mellett is a dízelfogyasztás mintegy 30 százalékát importból fedezzük, és ez az arány jelenleg még magasabb a Dunai Finomító kapacitáskorlátai miatt.
Érdekes lesz látni a részletes szabályokat, különösen a motorteljesítmény mint szociális célzási eszköz alkalmazását. Felmerülhetnek igazságossági szempontok, például a kis teljesítményű benzines és dízeles autók üzemeltetői közötti megkülönböztetés kapcsán. Az "áremelkedéssel leginkább érintett" kör nem feltétlenül azonos a rászorulók körével.
Az agrárszektor támogatása mögött erős közgazdasági indokok állnak, mivel a dízel nehezen helyettesíthető a mezőgazdasági gépekben. Azonban más szektorok, mint például a szállítmányozás és logisztika, szintén érvelhetnek amellett, hogy őket is extrém módon sújtja a dízelár emelkedése. A kormánynak valahol meg kell húznia a költségvetési terhek határát.
Nem csak Magyarország keresi a módját a dízelárak megugrásának gazdasági hatásai tompítására. Romániában például már augusztusban aktiváltak egy célzott beavatkozási mechanizmust. Ott csökkentették a gázolaj jövedéki adóját, és a fuvarozók literenkénti támogatást is kapnak az üzemanyagköltségeik mérséklésére.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása