A BYD autógyártó jogorvoslattal él a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal által kiszabott tízmillió forintos bírság ellen. A szegedi gyár építési területénél felmerült termőföld-szennyezés ügyében továbbra is számos tisztázatlan kérdés merül fel, beleértve a szennyeződés eredetét és a különböző időpontokban végzett laboratóriumi mérések eltérő eredményeit. A vállalat a határozatot adminisztratív hiányosságokként értelmezi, és nem fogadja el a hatóság döntését.
A kormányhivatal júniusban szabta ki a bírságot a BYD-ra, nem a környezetszennyezés bizonyított okozásáért, hanem az engedélyben előírt talajvizsgálatok elmulasztása és a kitermelt föld előzetes bejelentés nélküli elszállítása miatt. A hatóság emellett előírta, hogy a beruházási területről a jövőben csak mintavétel és vizsgálat után, előzetes jóváhagyással lehet talajt elszállítani. A BYD álláspontja szerint ezek mérési és bejelentési hiányosságok, melyek miatt vitatja a bírság jogosságát.
A termőföld szennyezése ügyében indult rendőrségi nyomozás állásáról a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság nem közölt részleteket, a nyomozás érdekeire hivatkozva. Korábbi információk szerint az eljárás ismeretlen tettes ellen indult, nem közvetlenül a BYD ellen. A szennyeződés eredete máig tisztázatlan, és a laboratóriumi eredmények is ellentmondásosak.
Márciusban a HL-Lab Hungary a BYD megbízásából határérték feletti alkilbenzolt mutatott ki a kiszállított föld egy részében, mire a cég értesítette a kormányhivatalt és saját vizsgálatot indított. Ezzel szemben májusban a hatóság 101 mintavételi ponton végzett ellenőrzése, valamint a BYD által megbízott Imsys Kft. akkreditált laboratóriumának mérései sem találtak határérték feletti szennyezést sem a talajban, sem a talajvízben. A kormányhivatal azzal magyarázta az eltérést, hogy az alkilbenzolok illékonyak, így elpárologhattak, amit a BYD vitat, és a későbbi negatív eredmények a márciusi mérés pontosságát kérdőjelezik meg.
A HL-Lab viszont már a technológiai javaslat elkészítésekor számolt az illékony anyagok miatti eltérésekkel. Binszki József szegedi alpolgármester korábban szakértőkre hivatkozva felvetette, hogy az anyag a gyár alapozásakor kiszivattyúzott talajvízzel kerülhetett a humuszra, vagy az egykori szovjet laktanya miatt korábban is jelen lehetett a környék földjeiben.
A környezetvédelmi bizonytalanságok ellenére a kormányhivatal elrendelte az érintett földeken termesztett növények megsemmisítését. A cirokkal bevetett területen ezt június közepén végrehajtották, azonban egy búzát termesztő földhasználó bíróságon támadta meg a határozatot, és learatta a termést. Erre válaszul a hatóság nyomonkövetési eljárást indított, és a gabona forgalomba hozatalát a jogerős bírósági döntésig korlátozta, megakadályozva, hogy az élelmiszerláncba kerüljön.
Ez a lépés annak ellenére történt, hogy a kormányhivatal májusi vizsgálatai alapján korábban azt közölte, az érintett talaj nem jelent egészségkárosító kockázatot, és a földek korlátozás nélkül használhatók. Az érintett gazdák korábban aggodalmukat fejezték ki a megsemmisítés módja, költségei és a kártérítés lehetősége miatt.
A BYD közlése szerint az ügy nem befolyásolja a szegedi gyár építését, és továbbra is az év végére tervezik a gyártás elindítását. Ez eltér a korábbi ütemtervtől, mely szerint 2026 első negyedévében kezdődtek volna a gyártási próbák, a termelés felfutását pedig a második negyedévre várták. A vállalat továbbá azt állítja, hogy a termőtalaj elosztásáért felelős partnerén keresztül folyamatosan egyeztetett a földhasználókkal a megsemmisítésről és az ügy fejleményeiről. A helyzet továbbra is bizonytalan a szennyezés eredetét és a jogorvoslati eljárás kimenetelét illetően.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása