Budapest vezetése ismét rendkívüli intézkedésre kényszerült a főváros nehéz pénzügyi helyzete miatt. Karácsony Gergely főpolgármester halaszthatatlan döntéssel járult hozzá ahhoz, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egy jelentős buszszolgáltató felé esedékes kifizetéseket későbbi időpontra halassza.
A döntés értelmében a BKK az ArrivaBus szeptemberben esedékes, 9 milliárd forintos számláit legkésőbb 2027 márciusában fogja kifizetni a Népszava információi szerint. A BKK a lépést a likviditási egyensúly megőrzésével indokolta, jelezve, hogy a szeptember és december közötti szállítói számlák rendezését halasztják.
Az ArrivaBus a BKV után a második legnagyobb buszos szolgáltató Budapesten, mintegy 480 járművel és három szolgáltatási területen, beleértve a 100E repülőtéri expresszjárat üzemeltetését is. Naszályi Gábor, az ArrivaBus sofőrjeit képviselő szakszervezet elnöke aggodalmát fejezte ki a munkavállalói bérek kifizetésével kapcsolatban, reményét fejezve ki, hogy a halasztás ellenére a fizetések biztosítottak maradnak.
A fővárosi vezetés tavaly november végén már hozott hasonló döntést, azonban a mostani fizetési halasztásról két hónappal korábban született meg a határozat, ami a helyzet súlyosbodására utal.
A fővárosi tömegközlekedés finanszírozása idén is alulfinanszírozott. A BKK idei feladatellátási szerződése 204,5 milliárd forintról szól, ami a lap szerint kevesebb, mint amennyire az amortizáció pótlása és a fejlesztések miatt szükség lenne.
Ráadásul a főváros pénzügyi helyzete miatt a BKK még ezt az összeget sem kapja meg teljes egészében. A pénz több mint harmada, 77,4 milliárd forint, csak jövőre érkezik meg a BKK számlájára. A cég az idei évet 30 milliárd forint folyószámlahitellel kezdte, amihez további 45 milliárd forint forgóeszközhitel is társult, így az év második felére már 75 milliárd forint halasztott fizetés torlódott fel.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az állami normatíva, ami 12 milliárd forintot jelentene, idén sem érkezett meg a céghez. Bár tavaly a közlekedési minisztérium kifizette ezt az összeget, a Magyar Államkincstár a szolidaritási hozzájárulás miatt azonnal inkasszálta azt.
Vitézy Dávid, a jelenlegi közlekedési és beruházási miniszter szerint a legnagyobb problémát nem az állami normatíva, hanem a szolidaritási hozzájárulás jelenti. Elmondása szerint az előző kormány által kiszabott hozzájárulás fizetési nehézségeket okoz a fővárosnak, ezért a kormány keresi a megoldást.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint Budapest költségvetése rendkívül rossz állapotban van, a főváros számláján jelenleg mínusz 67 milliárd forint található. Szeptember 18-án lejár egy 80 milliárd forintos folyószámlahitel, a hónap végén pedig a BKK forgóhitel-szerződése is esedékes.
Bár szeptemberben befolyik az iparűzési adó második részlete, ez az összeg a hitelek visszafizetésére és az október elején esedékes munkabérekre fog elmenni. Októberben ráadásul a fővárosnak be kellene fizetnie a szolidaritási hozzájárulás 86 milliárd forintos részletét is.
A főváros költségvetési helyzete miatt szeptember 1-jétől csak főpolgármesteri engedéllyel lehet új kötelezettségeket vállalni, és visszavonásig létszámstop is érvényben van. Ezeket a lépéseket a fővárosi alkalmazottak fizetéseinek biztosításával magyarázták.
A mostani fizetési halasztás és a bevezetett megszorító intézkedések rávilágítanak Budapest súlyos és tartós pénzügyi problémáira. A BKK likviditási nehézségei közvetlenül érinthetik a fővárosi tömegközlekedés működését és stabilitását, ami naponta több százezer utazót érint.
A szakszervezeti aggodalmak a bérek kifizetésével kapcsolatban kiemelik a helyzet társadalmi érzékenységét. A főváros célja, hogy a dolgozók fizetéseit biztosítsa, ami alapvető fontosságú a szolgáltatások fenntartásához.
A kormány és Budapest közötti tárgyalások elakadása, valamint az állami normatíva elmaradása és a szolidaritási hozzájárulás jelentős terhet ró a fővárosra, megnehezítve a hosszú távú költségvetési tervezést és a stabil működés fenntartását.
A következő hetek kritikusak lesznek Budapest pénzügyi helyzete szempontjából, különösen a szeptemberi hitellejáratok és az októberi jelentős kifizetési kötelezettségek miatt. Az iparűzési adó bevételei várhatóan csak a legégetőbb kiadásokra lesznek elegendőek, így a főváros továbbra is szorult helyzetben marad.
A főpolgármesteri engedélyhez kötött kötelezettségvállalás és a létszámstop a további kiadások szigorú kontrollját célozza. Ezek az intézkedések a város működésének számos területére hatással lehetnek, miközben a városvezetés a fizetések biztosítására törekszik.
A kormány által ígért megoldáskeresés és a főváros közötti párbeszéd előrehaladása kulcsfontosságú lenne a helyzet rendezéséhez és a budapesti közszolgáltatások stabilitásának megőrzéséhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása