Hónapokig tartó tárgyalássorozatot követően csütörtökön megállapodás jött létre a kormány és a Fővárosi Önkormányzat között Budapest pénzügyi helyzetének rendezéséről. Az egyezséget Vitézy Dávid miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be egy közös sajtótájékoztatón, kiemelve, hogy a rövid távú stabilitás mellett a hosszú távú együttműködés alapjait is lefektetik. A bejelentés vegyes reakciókat váltott ki, a kerületek és egyes közgyűlési képviselők kritikái mellett a kormányzati és fővárosi oldal reményteljes új kezdetről beszélt.
A megállapodás több kulcsfontosságú elemet tartalmaz, amelyek célja Budapest fizetőképességének biztosítása és a jövőbeli pénzügyi stabilitás megalapozása. A legfontosabb pontok között szerepel egy 120 milliárd forintos állami támogatás, amely a főváros működését hivatott segíteni. Ezen felül a Fővárosi Önkormányzatnak vállalnia kell, hogy a következő évben 20 milliárd forinttal csökkenti működési költségeit. A megállapodás értelmében egy költségvetési felügyelőt is kirendelnek a főváros mellé, valamint a kormány és Budapest közösen finanszírozza majd a közösségi közlekedést.
Budapest pénzügyi helyzete az elmúlt időszakban többször is feszültséget okozott a kormány és a főváros között. A Fővárosi Önkormányzat régóta nehéz likviditási helyzetre hivatkozott, elsősorban az állam által beszedett szolidaritási hozzájárulás magas összege miatt. A főpolgármester álláspontja szerint a tavalyi 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás jogtalan elvonás volt. Az Alkotmánybíróság több esetben is alaptörvény-ellenesnek minősítette a szolidaritási hozzájárulás beszedésének módszerét, például a 2023-as évre és a 2025-ös módszerre vonatkozóan. Ennek ellenére a jogi úton történő pénzvisszaszerzés lassúsága miatt a város csődbe juthatott volna, mielőtt a bírósági döntések érvényesültek volna. A politikai partnerség építése is fontos szempont volt a pereskedés helyett.
A 120 milliárd forintos állami támogatás elsőre jelentős összegnek tűnik, azonban a részleteket vizsgálva árnyaltabb kép rajzolódik ki. Ennek az összegnek jelentős része, konkrétan 86 milliárd forint, október 15-én szolidaritási hozzájárulásként visszakerül az államkasszába. Ez azt jelenti, hogy a fővárosnál valójában körülbelül 34 milliárd forint marad a közvetlen működési költségek fedezésére az elkövetkező hónapokban. Ehhez az összeghez adódik még legalább 12 milliárd forint normatív állami támogatás, amelyet korábban az Államkincstár a főváros korábbi, be nem fizetett szolidaritási hozzájárulás miatti tartozása miatt visszatartott. Mivel a tartozás rendeződik, ez a havi támogatás a jövőben már eljut a fővároshoz, így a nettó pénzügyi javulás meghaladja a 120 milliárdot, ahogy Vitézy Dávid miniszter is jelezte. Karácsony Gergely főpolgármester elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a város ezzel nem kapta vissza a korábbi, szerinte jogtalanul elvont összegeket, amelyek összege csak tavaly 89 milliárd forint volt.
A fővárosnak vállalnia kellett, hogy jövőre 20 milliárd forinttal csökkenti működési költségeit. Ez a vállalás kihívást jelenthet, mivel az önkormányzat az elmúlt években is kénytelen volt takarékoskodni az elvonások következtében. Karácsony Gergely szerint a javuló pénzügyi helyzet lehetővé teszi, hogy kevesebb folyószámlahitelt vegyenek fel, ami csökkenti a kamatkiadásokat. Példaként említhető, hogy a BKK közlekedésszervezési feladataira jövőre 170 milliárd forintot terveznek költeni, szemben az idei költségvetésben szereplő 190 milliárddal, ami jelentős megtakarítást eredményezhet. Emellett Vitézy Dávid miniszter jelezte, hogy a szolidaritási hozzájárulás szabályain is változtatni fognak, várhatóan csökkentve annak mértékét, ami tovább enyhítheti a főváros terheit. Ezért a 20 milliárdos spórolás inkább egyfajta figyelmeztetésként, semmint drasztikus megszorításként értelmezhető.
A költségvetési felügyelő kirendelése szintén fontos eleme a megállapodásnak. Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy nem egy költségvetési biztosról, vagyis „csődbiztosról” van szó, aki beleszólhatna az önkormányzat gazdálkodási döntéseibe. A felügyelő kirendelésének célja, hogy a kormány tisztán lássa a körülményeket, amennyiben Budapest a jövőben ismét likviditási problémákkal szembesülne. Ez a lépés egyrészt a bizalmatlanság jeleként is értelmezhető, mivel a fővárosi vezetés korábban gyakran hivatkozott nehéz pénzügyi helyzetére. Másrészt azonban arra is utal, hogy a kormány a jövőben is hajlandó segítséget nyújtani Budapestnek, ha arra szükség van, elkerülve az állóháborút. A cél, hogy a jövőben ne forduljon elő hasonló helyzet, és a megállapodás erre vonatkozóan is tartalmaz biztosítékokat.
A megállapodás egyik legjelentősebb eleme a közösségi közlekedés közös finanszírozása. Ez azért kiemelten fontos, mert a közlekedés és parkolás jelenti a főváros legnagyobb kiadását, idén mintegy 220 milliárd forintot az 530 milliárdos költségvetésből. A közös teherviselés jelentősen tehermentesítheti Budapestet, és hozzájárulhat a hosszú távú pénzügyi stabilitáshoz. A szolidaritási hozzájárulás várható csökkentése is pozitív hatással lehet a jövőbeni fővárosi költségvetésre.
A megállapodás vegyes fogadtatása ellenére, amelyben a kerületek részéről kritikák is megfogalmazódtak, a kormányzati és fővárosi vezetők a jövőbeli partnerség alapjait látják benne. Magyar Péter is történelmi lehetőségként értékelte a megkezdett közös munkát, amelynek célja Budapest pénzügyeinek rendezése, működőképességének megőrzése és egy olyan rendszer kialakítása, ahol a kormány, a főváros és a kerületek együttműködnek. Az egyezség tehát nem csupán egy azonnali pénzügyi injekciót jelent, hanem egy újfajta együttműködési keretrendszert is kijelöl a jövőre nézve.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása