A péntek esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat részleteket tárt fel a régóta tervezett Budapest-Bécs/Varsó nagysebességű vasúti projekt előkészítéséről. A dokumentum szerint összesen bruttó 19,05 milliárd forintot szánnak a vasútvonal magyarországi szakaszainak létesítéséhez szükséges feladatok elvégzésére. Ebből az összegből a kormány 11 milliárd forint uniós támogatást igényelne, míg a fennmaradó körülbelül 8 milliárd forintot a hazai költségvetésből fedeznék.
A határozat, melyet a 444.hu vett észre, azt foglalja össze, hogy Magyarország milyen projektekkel pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2 Reflow) keretében. Ez a pályázati konstrukció lehetőséget biztosít arra, hogy a korábbi uniós pályázatokban fel nem használt forrásokat újra elosszák a tagállamok között, ezzel is ösztönözve az infrastruktúra-fejlesztéseket.
Az európai nagysebességű vasúthálózat kiépítésének tervei már évek óta napirenden vannak. A 2021-ben nyilvánosságra hozott elképzelések szerint a Budapestet Béccsel és Varsóval összekötő nagysebességű vasútvonalon a munkálatok megkezdése a 2030-as évek elejére várható. A projekt célja, hogy jelentősen lerövidítse a menetidőket a régió nagyvárosai között. A tervek szerint Budapestről Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint két óra alatt, Prágába körülbelül három és fél óra alatt, míg Varsóba öt és fél óra alatt lehetne eljutni a jövőben.
A bruttó 19,05 milliárd forintos előkészítési költség a nagysebességű vasút (NSV) magyarországi vonalszakaszainak létesítéséhez szükséges feladatok széles körét fedi le. Ennek részeként valósulna meg az elvi vasúti létesítési engedélyezési tervdokumentáció elkészítése az NSV nyíltvonali szakaszaira. Ez a dokumentáció alapvető fontosságú a projekt környezeti és műszaki megvalósíthatóságának felméréséhez, valamint az útvonal kijelöléséhez. Emellett a vasúthatósági létesítési engedélyezési tervdokumentáció elkészítése is része az előkészítésnek, amely a hatósági jóváhagyások megszerzéséhez elengedhetetlen. A projekt keretében sor kerül továbbá a kapcsolódó tervpályázati, városépítészeti és egyéb kiegészítő tervezési feladatokra is, amelyek a vasútvonal környezetébe illesztését és a csatlakozó infrastruktúra kialakítását segítik elő.
A kormányhatározat az NSV-projekt mellett további öt fejlesztést is felsorol, amelyekre Magyarország uniós támogatást igényel a CEF2 Reflow pályázat keretében. Ezek közül a legnagyobb költséggel járó projekt a Ferihegyen és Kölnben megvalósítani tervezett közös fejlesztés, a TARMAC program. Ennek keretében gurulóút- és előtér-korszerűsítést terveznek, azzal a céllal, hogy a budapesti és a kölni repülőtér egyes részeit polgári és védelmi célú kettős hasznosításra alkalmassá tegyék. Ennek a projektnek a bruttó összköltsége 22,7 milliárd forint, amelyből közel 9 milliárd forint uniós támogatásból származna.
A határozatban szereplő táblázatban említésre kerül még egy, a Balatonszentgyörgy–Gyékényes határon átmenő vasúti vonalszakasz korszerűsítéséről szóló projekt, amely a regionális vasúti összeköttetések javítását célozza. Ezen felül egy nehéztehergépjármű-töltőpontok létesítéséről szóló kezdeményezés is szerepel a tervek között, amely a fenntartható közlekedés és a logisztikai infrastruktúra fejlesztését szolgálja.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása