Több mint tizenegy évvel a Buda-Cash brókerbotrány kirobbanása után egy károsult, akit Rolandnak nevezünk, továbbra is kilátástalan helyzettel szembesül. Annak ellenére, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen közel kétmillió forintot ítélt meg neki, az állami felszámoló, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) mégis hét és fél millió forintos tartozást tart nyilván vele szemben. Ez a helyzet rávilágít a magyar pénzügyi rendszerben fennálló bonyolult jogi és adminisztratív akadályokra.
Roland esete a 2015. január 15-én bekövetkezett úgynevezett "frankageddon" eseményhez kapcsolódik, amikor a svájci jegybank váratlanul eltörölte az euróval szembeni árfolyamküszöböt. Ez a döntés hirtelen és drámai frankerősödést eredményezett, ami súlyos veszteségeket okozott a tőkeáttételes frankeladási pozícióban lévő befektetőknek. Roland is ilyen pozícióban volt, és bár eredetileg egy korlátozott veszteséggel záródó ügyletre számított, a dán Saxo Bank utólagos átárazása miatt egyenlege pozitívból jelentősen negatívba fordult.
A bank eredetileg 1,18-as árfolyamokon zárta volna Roland euró/frank ügyletét, ami egy 1,941 millió forintos pozitív egyenleget eredményezett volna a 3,36 millió forintos nyitóegyenlegéből. Később azonban a Saxo Bank a Buda-Cash Trader rendszerében módosította az ügylet paramétereit, 0,96-os árfolyamokra változtatva azokat, aminek következtében Roland számlaegyenlege érdemben negatívvá vált. Ez a módosítás a befektetői veszteségeket akár 100-200 százalékra is növelte volna, Roland esetében a 2 millió forint plusz helyett 7,5 millió forint mínuszt jelentett volna.
Roland nem fogadta el ezt a helyzetet, és pereskedni kezdett. A Fővárosi Ítélőtábla 2026. május 28-án jogerős ítéletében 100 százalékban Rolandnak adott igazat, részletesen vizsgálva a 2015. január 15-i eseményeket és a banki üzletszabályzatokat. A bíróság kimondta, hogy az ügyfél egyenlege valójában pozitív 1,941 millió forint, és ez az összeg visszajár neki, még ha kamat és hozam nem is illeti meg az eltelt 11,5 évre.
A Buda-Cash-ügy Magyarország egyik legnagyobb brókerbotránya volt, amely 2015-ben robbant ki, és éveken át tartó, több tízmilliárd forintos pénzügyi visszaélést takart. A csaló brókercég engedély nélkül nyúlt az ügyfelek pénzéhez és értékpapírjaihoz, ami miatt a Befektető-védelmi Alapnak (BEVA) kellett kártalanítania az érintettek egy részét. A helyzetet bonyolította, hogy a cég nyilvántartásai kaotikusak voltak, és nehéz volt pontosan meghatározni az ügyfélköveteléseket.
A botrány részeként a Buda-Cash állami felszámolója, a PSFN Kft. számos külföldi szolgáltatóval, köztük a dán Saxo Bankkal is pereskedett a magyar ügyfeleknek visszajáró összegekről. A Saxo Bank maga is a Buda-Cash áldozatának tekintette magát, ami tovább bonyolította a kártalanítási folyamatot. Az ügy különleges aspektusát jelentették az úgynevezett negatív egyenlegesek, akiknek a brókercég nyilvántartása szerint tartozásuk keletkezett az összeomlás után.
A "frankageddon" esemény, amely a Buda-Cash összeomlásához is hozzájárult, a svájci jegybank váratlan döntésével kezdődött, amikor eltörölte az euróval szembeni 1,2-es árfolyamküszöböt. Ez a lépés, ellentétben a korábbi devizapolitikával, soha nem látott mértékű frankerősödést okozott. A tőkeáttételes pozíciókban lévő befektetők, akik az árfolyamküszöb stabilitására számítottak, hatalmas veszteségeket szenvedtek el, különösen azok, akik frankeladási pozícióban voltak.
A Saxo Bank, mint árjegyző bank, az ügyletek túloldalán állt, és az árfolyamok hirtelen változása után utólagosan átárazta a lezárt pozíciókat. Bár a bank azzal érvelt, hogy az összeomlás hirtelensége miatt nem volt euróvevő, a bíróságok később megállapították, hogy árjegyzőként ez nem mentesíti a felelősség alól. Az utólagos átárazás következtében a befektetők eredetileg beállított, korlátozott veszteségei drámaian megnőttek.
Roland esete rávilágít arra a paradox helyzetre, amikor egy károsult jogerősen nyer egy pert, mégis a rendszer továbbra is adósként kezeli. A PSFN, az állami felszámoló, a jogerős bírósági ítélet ellenére is fenntartja Roland 7,5 millió forintos tartozását, arra hivatkozva, hogy felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Ez a lépés megkérdőjelezi a jogerős ítéletek végrehajthatóságát és a károsultak jogérvényesítésének hatékonyságát.
A Befektető-védelmi Alap (BEVA) álláspontja szerint csak akkor fizethet kártalanítást, ha a PSFN módosítja a jogos ügyfélköveteléseket tartalmazó kimutatását. Mivel a PSFN ezt egyelőre nem tette meg, patthelyzet alakult ki, ami megakadályozza Rolandot abban, hogy hozzájusson a jogosan neki járó pénzéhez. Ez a helyzet nem csupán Roland számára frusztráló, hanem precedenst teremthet más, hasonló helyzetben lévő Buda-Cash károsultak számára is.
A Buda-Cash botrány óta eltelt több mint egy évtized ellenére az ügy még mindig nem zárult le teljesen, és számos károsult küzd a kártalanításért. Roland esete különösen aggasztó, mivel egy jogerős bírósági ítélet sem elegendő a helyzet rendezéséhez. A felszámoló és a kártalanítási alap közötti koordináció hiánya, vagy a jogi értelmezések eltérése jelentős akadályt gördít a károsultak elé.
Ez a folyamat hosszú távon alááshatja a befektetői bizalmat a pénzügyi piacok és a jogrendszer iránt. Az ügy további fejleményei kulcsfontosságúak lesznek annak megítélésében, hogy a magyar jogrendszer képes-e hatékonyan kezelni a nagyszabású pénzügyi visszaélések utóhatásait és biztosítani a károsultak igazságos kártalanítását. A Kúria döntése és a PSFN további lépései meghatározóak lesznek Roland és a többi érintett számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása