Nagy-Britanniában az állami nyugdíjak rendszere komoly kihívás elé állítja a kormányt, mivel a várható emelések következtében milliók szembesülhetnek azzal, hogy jövedelemadó-fizetésre kényszerülnek. A "triple lock" néven ismert mechanizmus alapján a nyugdíjak jelentős mértékben növekedhetnek jövő áprilistól, ami az új típusú állami nyugdíjak esetében először haladhatja meg az adómentes jövedelemhatárt. Ez a helyzet sürgős döntéseket igényel a pénzügyminisztertől az őszi költségvetés benyújtása előtt.
A legfrissebb bérstatisztikák szerint a keresetek 3,9 százalékkal emelkedtek, ami a "triple lock" szabály értelmében meghatározza az állami nyugdíjak emelésének mértékét. Ez a rendszer biztosítja, hogy a nyugdíjak évente a fogyasztói infláció, az átlagbér-növekedés vagy a 2,5 százalékos küszöbérték közül a legmagasabb mértékben növekedjenek. A 2016-ban bevezetett új állami nyugdíj várhatóan meghaladja az évi 13 ezer fontot, átlépve a jelenleg 12 570 fontban rögzített adómentes keretet.
A brit állami nyugdíjrendszer két fő pilléren nyugszik: a régi alapnyugdíj, amely heti 184,90 fontról 192,10 fontra emelkedhet, és az új rendszerű nyugdíj, amely heti 241,30 fontról 250,70 fontra nőhet. Fontos megjegyezni, hogy bár mindkét juttatás emelkedik, csak az új típusú teljes nyugdíj összege lépné át önmagában az adómentes határt. Ez a helyzet jelentős költségvetési dilemmát okoz John Healey pénzügyminiszternek.
A kormány korábban többször is ígéretet tett arra, hogy megvédi a leginkább rászoruló nyugdíjasokat az adóterhektől. Rachel Reeves, a pénzügyminiszter elődje, még azt ígérte, hogy az állami nyugdíj adómentes marad. Torsten Bell nyugdíjügyi miniszter decemberben megerősítette, hogy a kizárólag a kiegészítések nélküli régi alapnyugdíjból vagy új állami nyugdíjból élők nem fizetnének jövedelemadót a jelenlegi parlamenti ciklusban.
Bell ezt a vállalást nemrég ismét rögzítette, jelezve, hogy a pénzügyminiszter az október 28-i költségvetésben ismerteti a részleteket az ígéret betartásáról. A probléma gyökere abban rejlik, hogy az adómentes sávhatár 2021 óta befagyasztott, így az emelkedő nyugdíjak egyre nagyobb része kerül adóköteles kategóriába.
Steve Webb, korábbi nyugdíjügyi miniszter és a Lane Clark & Peacock tanácsadó cég partnere, kritizálta a kormány elképzeléseit. Rámutatott, hogy a tervezett adómentesség rendkívül szűk körre terjedne ki, mindössze a brit állami nyugdíjasok egytizenhatodát, azaz körülbelül 700 ezer főt érintené a 13,2 millióból. Ez a megközelítés ellentmondásos és igazságtalan különbségeket teremtene a különböző nyugdíjascsoportok, valamint a nyugdíjasok és az alacsony keresetű munkavállalók között.
A helyzetet tovább bonyolítja a gazdasági környezet. A brit állampapírhozamok a 2008-as pénzügyi válság előtti szintekre emelkedtek, a tízéves gilt hozama már átlépte az 5,3 százalékot. Ez a költségvetési nyomás mellett további kihívást jelent a kormánynak a hosszú távú pénzügyi stabilitás fenntartásában.
A végleges nyugdíjemelés mértékét még befolyásolhatják a szeptemberi inflációs adatok, amennyiben az árnövekedés meghaladja a bérek emelkedési ütemét, ami még nagyobb emelést eredményezhet. A "triple lock" rendszert szakértői csoportok régóta vitatják annak bőkezűsége miatt.
Az Intergenerational Foundation (IF) agytröszt szerint a "triple lock" lecserélése 2045-re évi 38 milliárd fonttal csökkenthetné az Egyesült Királyság nyugdíjkiadásait. A Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) elemzése pedig arra figyelmeztet, hogy az állami nyugdíjkiadások a GDP 9 százalékát is elérhetik 2075/76-ra, míg egy pusztán bérkövető emelés esetén csak 7 százalékra nőnének. A kormány októberi költségvetése kulcsfontosságú lesz a dilemma feloldásában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása