Bod Péter Ákos, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke és a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az idei 64. Közgazdász-vándorgyűlés zárónapján, Egerben fejtette ki álláspontját a magyar gazdaság jövőjéről. Az MTI tudósítása szerint a szakember a kormány által felvázolt és hamarosan a parlament elé kerülő makrogazdasági pálya teljesíthetőségét elemezte. Állítása szerint ez a pálya kizárólag egy normális piacgazdasági környezetben érhető el, amely alapvető fordulatot hozhat az ország gazdasági életében.
Bod Péter Ákos szerint a „normális piacgazdaság” gondolata nem új keletű, de a magyar társadalom számára nehezen elképzelhető, mivel az elmúlt évtizedekben számos kedvezőtlen gazdasági eseményt élt át. Példaként említette a 2011-es nyugdíj-megtakarítások állami elvételét, amely szerinte mély lélektani és társadalmi sokkot okozott. Ez a történelmi tapasztalat hozzájárult ahhoz, hogy a magyar tőkepiac fejlődése elmarad a régiós versenytársak, mint például a lengyel vagy cseh tőkepiacétól. A devizahitelezés problémáit is kiemelte, melynek egyik kulcsfontosságú eleme volt az eurózónába való belépés terve, ami végül nem valósult meg. Hasonlóan, a jegybank jogi függetlensége sem teljesült a maastrichti kritériumok többségével ellentétben. A vándorgyűlésen számos külső és belső tényezőt vitattak meg, mint például a demográfiai kihívások, a mesterséges intelligencia gazdasági hatásai, az amerikai állampapírpiaci mozgások, az inflációs adatok, a benzinár-emelkedés, valamint az orosz–ukrán háború gazdasági következményei. Ezek a „sokkok” mind hozzájárulnak a jelenlegi gazdasági helyzet komplexitásához.
A 64. Közgazdász-vándorgyűlés a magyar közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciája, melyet idén Egerben rendeztek meg a Hotel Eger & Parkban. A kétnapos eseményen mintegy 700 szakember vett részt, akik a magyar gazdaságpolitika aktuális kihívásaira fókuszáltak. A tanácskozás kiemelt témái között szerepelt a költségvetés és az államháztartás helyzete, az uniós források felhasználásának kérdései, az euró bevezetésének lehetőségei és várható hatásai, a bankrendszer és a hitelpiac aktuális állapota, a mesterséges intelligencia gazdasági impaktja, valamint az ország versenyképességének javítása. Bod Péter Ákos összefoglalója a rendezvény záróakkordjaként hangzott el, összegezve a felmerült problémákat és lehetséges megoldásokat, egyúttal üzenve a kormánynak a gazdasági irányváltás szükségességéről. A következő, 2027-es vándorgyűlésnek Miskolc ad majd otthont.
Bod Péter Ákos szerint a rendezvényen elhangzottak közül a legnagyobb jelentőségű bejelentés az euró közelsége volt, amely már most is érezhető a 100 milliárd forintos megtakarításokban. Véleménye szerint a magyar gazdaság egyfajta normalizálódása több tényező együttes hatására következhet be. Ezek közé tartozik az európai közös valuta használata, az állam beavatkozásának hiánya a bankhitelek alakításába, valamint az árakat meghatározó kereslet-kínálat elve, szemben a hatósági árszabályozással. Emellett kulcsfontosságúnak tartja a tőke és a munkaerő gazdaságon belüli átrendeződését, amelyet egyfajta „teremtő pusztítás” folyamataként írt le. Ez a folyamat a gazdasági hatékonyság növelését célozza. A vándorgyűlésen megvitatott témák feltételezik a társadalom érettebbé válását, ami elengedhetetlen a gazdasági reformok elfogadásához és sikeres végrehajtásához. A politikai célkitűzés, miszerint senki sem jár rosszabbul a változásokkal, miközben egyesek jobban járnak, nagy kihívást jelent a gyakorlatban.
A volt jegybankelnök felhívta a figyelmet arra, hogy társadalmi és gazdasági szinten egyaránt nehéz elfogadtatni és megértetni azt a tényt, hogy nem futja mindenre. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági folyamatokhoz és mechanizmusokhoz különféle érdekek tapadnak, ezért „bátorságra, erőre és társadalmi érettségre” van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi rendszer haszonélvezői belássák a változások elkerülhetetlenségét és szükségességét. Bod Péter Ákos szerint mindenki tisztán látja a piacgazdasági és versenygazdasági mechanizmusok alapvető szükségességét a hosszú távú fejlődéshez. Fontosnak tartja az emberek oktatását arról, hogy semmi sincs ingyen, és mindig kalkulálni kell a döntések meghozatalakor. Amennyiben ez a szemléletváltás sikerül, Magyarország eljuthat az „érett viszonyok és helyes ösztönzők világába”, amely stabil és fenntartható gazdasági fejlődést biztosíthat. Ez a jövőkép alapvető változásokat igényel mind a gazdaságpolitikai irányításban, mind a társadalmi gondolkodásban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása