A magyar vállalatok számára az uniós forrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága ellenére is számos állami eszköz áll rendelkezésre beruházásaik finanszírozására és fejlesztésük ösztönzésére. Ezt hangsúlyozta Andorka Miklós, a WTS Klient partnere a Portfolio Back to Europe konferenciáján, kiemelve, hogy a befektetésösztönzési rendszer már jelenleg is kínál lehetőségeket. Az egyedi kormánydöntéssel megítélt (EKD) támogatások és az adókedvezmények kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a középvállalatok növekedésében is, feltéve, hogy a cégek időben és alaposan megtervezik projektjeiket és a kapcsolódó vállalásokat.
Andorka Miklós a Portfolio konferenciáján tartott előadásában részletesen bemutatta, hogy a magyar vállalatok milyen állami eszközökkel finanszírozhatják beruházásaikat az uniós forrásokon kívül. Kiemelte, hogy a jelenlegi befektetésösztönzési rendszer már most is hatékony lehetőségeket biztosít, függetlenül az EU-pénzek felszabadulásától. A kormányzat jelenleg felülvizsgálja beruházásösztönzési stratégiáját, és a korábbi gyakorlattól eltérően aktívan bevonja a piaci szereplőket, például vállalatokat és tanácsadó cégeket a folyamatba.
Ezt a nyitottságot Andorka Miklós kedvező fejleménynek nevezte, bár megjegyezte, hogy ez még csak egy kezdeti állapot. A támogatási eszközök között az egyik legfontosabb az EKD-támogatás, amely készpénzben és adókedvezmény formájában is igénybe vehető, sőt, bizonyos esetekben a kettő kombinálható. Ezek a támogatások nem csupán a nagyszabású beruházásokat célozzák, hanem a kisebb, de magas hozzáadott értékű fejlesztéseket is segíthetik.
Az EKD-támogatások kapcsolódhatnak kutatás-fejlesztési és munkaerő-fejlesztési tevékenységekhez is, ezzel széles spektrumú támogatást nyújtva a gazdaság különböző szegmenseinek. Az előadó hangsúlyozta, hogy az állami támogatásokat nem szabad „ingyen pénzként” kezelni, mivel azokért cserébe a vállalatoknak konkrét vállalásokat kell tenniük, amelyek teljesülését a kormányzat szigorúan ellenőrzi. A támogatási döntés így nem általános pályázati feltételeken alapul, hanem a beruházó üzleti tervén és egyedi vállalásain.
A befektetésösztönzési rendszer átalakításának hátterében az uniós forrásokhoz való hozzáférés bizonytalansága állhat, ami arra ösztönzi a kormányzatot, hogy diverzifikálja a beruházások finanszírozási lehetőségeit. Andorka Miklós szerint az EU-pénzek felszabadulása mellett az is releváns tényező, hogy a hazai költségvetésből milyen területekre kell majd kevesebbet fordítani, ezzel teret engedve más fejlesztési prioritásoknak. A piaci szereplők bevonása a stratégiaalkotásba jelentős változást jelez a korábbi gyakorlathoz képest, és lehetőséget teremt a valós piaci igényekre szabott, hatékonyabb támogatási rendszer kialakítására.
Az EKD-támogatások rugalmassága és célzott jellege lehetővé teszi, hogy ne csak a multinacionális vállalatok, hanem a magyar középvállalatok is részesüljenek belőle. Az előadó rámutatott, hogy egyes régiókban már kétmillió eurós beruházási érték felett is elérhetővé válhat az EKD-támogatás, ami a középvállalati szektor számára is reális nagyságrendet jelent. Ez a megközelítés hozzájárulhat a hazai cégek versenyképességének növeléséhez és nemzetközi piacra lépésük támogatásához.
A külföldi működőtőke bevonzása és a hazai cégek fejlesztése nem egymással szemben álló célok, hiszen a támogatási feltételekkel ösztönözhető, hogy a külföldi beruházók magyar beszállítókat alkalmazzanak, valamint kutatás-fejlesztési és képzési tevékenységeket honosítsanak meg Magyarországon.
A hazai beruházások támogatásának diverzifikálása és az uniós forrásoktól való részleges függetlenedés stratégiai jelentőségű a magyar gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. Az EKD-támogatások és adókedvezmények révén a vállalatok szélesebb körének nyílik lehetősége a fejlesztésre, ami hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Különösen fontos ez a középvállalatok számára, amelyek a gazdaság gerincét alkotják, és amelyek nemzetközi piacon való megjelenése kulcsfontosságú a magyar export bővítéséhez.
Az energiahatékonysági és zöld fejlesztések kiemelt szerepe a befektetésösztönzésben egyre inkább előtérbe kerül, bár Andorka Miklós szerint ezek súlyát még lehetne növelni a támogatási rendszeren belül. Ez a fókuszváltás nemcsak a környezetvédelmi célok elérését segíti, hanem hosszú távon a vállalatok működési költségeit is csökkentheti, növelve versenyképességüket. A támogatások tervezésénél kulcsfontosságú a proaktív hozzáállás: a vállalkozóknak már a projekt kezdeti fázisában figyelembe kell venniük a támogatási szabályokat, az adózási feltételeket, az uniós jog szerinti egybeszámításra vonatkozó előírásokat, valamint a vállalásokhoz kötődő monitoring időszakot.
A kormányzat beruházásösztönzési stratégiájának felülvizsgálata és a piaci szereplők bevonása ígéretes jövőképet vetít előre a magyar vállalatok számára. Ez a folyamat egy olyan rugalmasabb és célzottabb támogatási rendszert eredményezhet, amely jobban alkalmazkodik a gazdaság változó igényeihez és a nemzetközi környezet kihívásaihoz. A jövőben várhatóan még nagyobb hangsúlyt kapnak azok a beruházások, amelyek magas hozzáadott értéket teremtenek, innovatívak, és hozzájárulnak a fenntartható gazdasági fejlődéshez.
A vállalatok számára elengedhetetlen lesz a gondos és előrelátó tervezés. A támogatási összeg sosem lehet egy beruházás kiindulópontja, hanem annak egy lehetséges kiegészítő eleme. A legdrágább hibának számít, ha egy cég túl későn kezd el foglalkozni a támogatási lehetőségekkel és a hozzájuk kapcsolódó feltételekkel. Az időben elkezdett, alapos tervezés, a vállalások pontos meghatározása és a monitoring időszak figyelembe vétele alapvető fontosságú lesz a sikeres beruházások és a gazdasági növekedés fenntartásához Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása