A Belügyminisztérium hivatalos közleményt adott ki a Fradiváros projektjét érintő hírekre reagálva, melyben jelezte, hogy a 25 milliárd forintos állami támogatás felhasználásával kapcsolatos vizsgálat befejezése után részletes tájékoztatást nyújt a nyilvánosság számára. A tárca hangsúlyozta a kormány elkötelezettségét a transzparencia mellett, ígéretet téve arra, hogy minden releváns információt megosztanak a közpénzek felhasználásáról. A minisztérium álláspontja szerint a folyamatban lévő vizsgálat miatt jelenleg nem lehetséges további részletek nyilvánosságra hozatala.
A Belügyminisztérium kedden megerősítette, hogy a Fradiváros projektjének állami támogatásával kapcsolatos vizsgálat még zajlik. A tárca szerint a kormányzat elkötelezett a közpénzek átlátható felhasználása mellett, és amint a vizsgálat lezárul, részletes beszámolót adnak arról, hogy az előző kormányzat döntéshozói milyen célra biztosították a 25 milliárd forintos támogatást, és azt a Ferencvárosi Torna Club (FTC) mire használta fel. A minisztérium korábban már válaszolt Kele János közgazdász, újságíró közérdekű adatigénylésére, melyben közölték, hogy az FTC a teljes, 25 milliárd forintos támogatást felhasználta, és a projekt záró beszámolóját idén március 25-én nyújtotta be.
Az ügy előzményei között szerepel, hogy júniusban a Ferenczvárosi C közép nevű Facebook-közösség adminisztrátora hűtlen kezelés gyanújával fordult az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ). A beadvány tárgya az a beruházás volt, amelyre az FTC 25 milliárd forint állami támogatást kapott egy népligeti sportváros létrehozására, ám a projekt tíz év alatt sem valósult meg teljes egészében. Az ÁSZ júniusban megerősítette, hogy a beadványt továbbították a rendőrségnek, amely azóta nyomozást is indított az ügyben.
Kele János adatigénylésében arra keresett választ, hogy az egyesület továbbadta-e az államtól kapott támogatást, valamint hogy milyen pénzügyi-számviteli kategóriák mentén, milyen arányban számolt el az adófizetők pénzével. Ezekre a konkrét kérdésekre azonban nem kapott választ a minisztériumtól. Kele János a közösségi médiában jelezte, hogy nem adja fel az ügyet, és további lépéseket tervez. Kérni fogja az eredeti támogatói okirat és annak módosításainak nyilvánosságra hozatalát, valamint tisztázni kívánja, hogy a kért adatok nyilvánosságra hozatala milyen közérdeket sértene.
Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke és ügyvezetője korábban már reagált a feljelentésre. Elmondása szerint a kapott közpénz „minden fillérje” a Ferencvárosban van, pontosan úgy, ahogyan azt a magyar állam biztosította. Kubatov hangsúlyozta, hogy tiszta szívvel és teljesen transzparensen áll minden vizsgálat és nyomozás elé, és nem számít semmiféle problémára sem a saját, sem a felügyelőbizottság, sem a klubvezetés részéről. Kijelentette, hogy a Fradi vezetésének ebből az ügyből semmiféle problémája nem lesz.
A leköszönő Orbán-kormány május elején egy kormányhatározatban foglalkozott az FTC helyzetével. Ebben felkérték a honvédelmi minisztert, hogy amennyiben a Ferencvárosi Torna Club kezdeményezi az állam irányába fennálló kötelezettségeinek időbeli átütemezését, és ezt a jogszabályok lehetővé teszik, vizsgálja meg a kérelem kedvező elbírálásának lehetőségét. Ez a határozat gyakorlatilag azt jelentette, hogy amennyiben az FTC fizetési halasztást kér az államtól, azt kedvezően bírálhatják el.
Az ügy kiemelt jelentőséggel bír a közpénzek felhasználásának átláthatósága és elszámoltathatósága szempontjából. A 25 milliárd forintos állami támogatás jelentős összeg, amelynek sorsa és felhasználása iránt a közvélemény és a civil szereplők is élénken érdeklődnek. A tény, hogy egy évtized alatt sem készült el a tervezett sportváros, miközben a teljes támogatást felhasználták, további kérdéseket vet fel a projekt menedzselésével és a pénzügyi elszámolással kapcsolatban. A rendőrségi nyomozás és az ÁSZ bevonása is aláhúzza az ügy súlyosságát és a felmerült gyanúk megalapozottságának vizsgálatát.
Kele János és a Ferenczvárosi C közép közösségének fellépése azt mutatja, hogy a civil kontroll és a közérdekű adatigénylések fontos eszközök lehetnek a transzparencia biztosításában. A nyilvánosság nyomása hozzájárulhat ahhoz, hogy a hatóságok alaposan kivizsgálják az ügyet, és a közpénzek felhasználásáról teljes körű tájékoztatást adjanak. A kormányzati ígéret a transzparenciára ebben a kontextusban különösen releváns, hiszen a részletes adatok hiánya eddig akadályozta a teljes kép megismerését.
A Fradiváros ügyében a következő időszakban a rendőrségi nyomozás eredményei és a Belügyminisztérium által ígért részletes tájékoztatás lesznek a legfontosabb mérföldkövek. A vizsgálat lezárása után várhatóan fény derül a támogatás pontos felhasználására, és arra, hogy a felmerült hűtlen kezelés gyanúja mennyire megalapozott. Kele János elszántsága, hogy további adatokat szerezzen be, azt jelzi, hogy a civil nyomás továbbra is fennmarad, függetlenül a hivatalos vizsgálatok kimenetelétől. A nyilvánosság megismerheti majd az eredeti támogatói okiratokat és azok módosításait, amelyek további betekintést nyújthatnak az ügy részleteibe.
A politikai és sportvezetői reakciók is figyelemre méltóak. Kubatov Gábor elnök korábbi kijelentése, miszerint ha a Fradi érdeke úgy kívánja, lemondana a sportklub éléről, egy esetleges jövőbeli forgatókönyvre is utalhat. Az ügy kimenetele nemcsak a Ferencvárosi Torna Club jövőjére, hanem a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére és az állami támogatások átláthatóságára vonatkozó normákra is hatással lehet Magyarországon.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása