Magas rangú banki vezetők zárt ajtók mögött vitatták meg a kamattámogatott lakáshitelek, köztük az Otthon Start Program jövőjét. A pénzügyi szektor a jelenlegi rendszer szélességét és hosszú távú költségeit problémásnak látja, célzottabb állami beavatkozást sürgetve.
Banki vezetők és politikusok közötti háttérbeszélgetések során merült fel a támogatott hitelek rendszerének átalakítása. A nyilvános kommunikációtól eltérően, a zárt ajtók mögött felmerült a kérdés, hogy mindenkinek jár-e a 3 százalékos hitel, és miért a lakásvásárlást támogatja ennyire agresszíven az állam az energetikai korszerűsítés helyett.
Az Otthon Start Program egy év alatt jelentősen átírta a magyar lakás- és hitelpiacot. A fix 3 százalékos kamat sokak számára tette elérhetővé a lakáspiacot, de közben felhajtotta az árakat és az átlagos hitelösszeget.
A banki számítások szerint az új lakáshitelek körülbelül 72 százaléka már a 3 százalékos programhoz kötődött. Egy átlagos, 35 millió forintos, 25 éves futamidejű hitel az államnak nagyságrendileg 12–15 millió forintjába kerülhet a teljes futamidő alatt, amit végül az adófizetőkkel fizettetnek meg.
Az 56 ezer szerződésre vetítve ez több százmilliárd forintos hosszú távú költségvetési terhet jelent. Fontos kiemelni, hogy ez az összeg évtizedes időtávon értelmezendő, nem egyetlen költségvetési évben esedékes számla.
Miközben a 3 százalékos hitel az ügyfél számára egyszerű és átlátható terméknek tűnik, a háttérben hosszú távú állami kötelezettségek épülnek fel.
Az Orbán-kormány több lakáspolitikai programot is bevezetett az elmúlt években, mint például a CSOK Plusz, az Otthon Start Program, a Babaváró hitel és a munkahitel. Ezek a konstrukciók jelentősen befolyásolták a lakáspiacot.
Az Otthon Start Program egyetlen év alatt olyan mélyen átírta a magyar lakás- és hitelpiac működését, amire az elmúlt évtizedben kevés példa akadt. A program egyfajta függőséget alakított ki a piacon, ahol a forgalom lassulása ellenére a hitelezés rekordokat dönt.
A pénzügyi szektorban egyre hangsúlyosabban merül fel a kérdés, hogy valóban mindenkinek 3 százalékos hitelt kell-e adni, vagy az állami pénzt sokkal célzottabban kellene elkölteni.
A bankok nem a támogatások teljes megszüntetését javasolják, hanem a jelenlegi rendszer szélességét, kiszámíthatatlanságát és célzását tartják problémásnak. Szerintük vannak olyan területek, ahol indokolt az állami beavatkozás.
A támogatott hitelek mára nem egyszerűen kiegészítik a piacot, hanem jelentős részben meghatározzák azt. A banki gondolkodás egyik központi eleme, hogy a kamat nem pusztán költség, hanem árjelzés is.
Felmerül a kérdés, hogy szükséges-e ekkora mértékben eltéríteni az árat attól, amit a piac kialakítana, főleg egy olyan kamatkörnyezetben, amely felé Magyarország is tart. Korábban a 6 százalék körüli kamatszint számított olyan lélektani határnak, amely alatt érdemben megmozdult a kereslet.
A bankárok szerint indokolt lehet a jogosultsági kör szűkítése, például az „első lakás” fogalmának újragondolása, a tényleges beköltözés szükségessége, a részleges ingatlantulajdon kezelése, valamint az új és használt lakások közötti különbségtétel.
A cél az, hogy a támogatás ne azoknak jusson, akik támogatás nélkül is képesek lennének lakást vásárolni és piaci hitelt felvenni.
A banki oldal egységesen célzottabb rendszert tartana indokoltnak, a mindenki számára azonos feltételeket biztosító konstrukció helyett. Az állami beavatkozást továbbra is szükségesnek tartják bizonyos területeken, például a kisebb településeken.
Egy vidéki, kis összegű lakáshitel banki kiszolgálása arányaiban sokkal drágább lehet, mint egy nagyvárosi, nagy összegű ügyleté. Bizonyos konstrukcióknál el lehet jutni arra a pontra, ahol piaci alapon nem éri meg az ügyféllel foglalkozni.
Ez az egyik oka annak, hogy a támogatott hitelezést nem akarják teljes egészében megszüntetni. A logika lényegében az, hogy az állam ne ott támogasson feltétlenül, ahol a piac amúgy is működik, hanem ott, ahol nélküle valószínűleg nem működne megfelelően.
A banki vezetők szerint a lakáspolitikából ennél is nagyobb elem hiányzik: az energiahatékonyság támogatása. Ezt a területet is indokoltnak tartanák az állami szerepvállalásra.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása