A Tisza Párt parlamenti frakciója szombaton, titkos szavazás keretében hozta meg döntését a köztársasági elnök személyéről, Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölve a tisztségre. Ezzel a lépéssel a párt egy olyan jelöltet állított, akitől a nemzet egységének képviseletét és a pártpolitikai távolságtartást várják el. Az Országgyűlés előreláthatólag augusztus 11-i ülésén választja meg Magyarország nyolcadik köztársasági elnökét, és a Tisza Párt jelölése alapján nagy valószínűséggel Baka András töltheti be ezt a pozíciót.
A Tisza elvárásai a köztársasági elnökkel szemben
A Tisza Párt már a kiválasztási folyamat kezdetén egy olyan mércét igyekezett felállítani, amely a napi pártpolitikai logikán túlmutatónak tűnt. A párt kommunikációjának középpontjában az az elképzelés állt, hogy az új államfő ne a győztes politikai oldal jutalmazottja legyen, hanem egy olyan, a közjogi rendszerben stabilizáló, széles körben köztiszteletnek örvendő szereplő, aki képes a nemzet egészét képviselni. Ez a megközelítés elméletileg is szorosan illeszkedik az Alaptörvényben rögzített államfői szerepfelfogáshoz, amely szerint a köztársasági elnök Magyarország államfőjeként kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
A Tisza által megfogalmazott feltételrendszer legfontosabb eleme a pártpolitikai távolságtartás volt. Magyar Péter, a párt vezetője szerint olyan köztársasági elnökre van szükség, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül, elfogulatlanul tudja szolgálni a nemzetet. Ez a kritérium gyakorlatilag kizárta azokat a politikai szereplőket, akik az elmúlt években aktívan részt vettek akár az ellenzéki, akár a kormánypárti politikában. A párt célja egy olyan államfő megtalálása volt, aki képes hidat építeni a társadalmi megosztottságok felett, és akinek személye garancia lehet a nemzeti egység megteremtésére. Emellett a köztisztelet és a nemzeti egység képviselete is alapvető elvárásként fogalmazódott meg a Tisza Párt részéről.
A jelölési folyamat során azonban nem minden ment zökkenőmentesen. Már Polgár Judit sakknagymester korábbi jelölésekor is felmerültek kifogások a Tisza-táboron belül. A kritikák többek között azt emelték ki, hogy hiányzott a korábbi kormányokkal szembeni karakánabb, határozottabb kiállás. Ez a visszajelzés is azt mutatta, hogy a párt által eredetileg meghirdetett konszenzusos elvárásoknak való maradéktalan megfelelés rendkívül komplex feladatnak bizonyult. A közvélemény és a párt támogatói részéről is magasak voltak az elvárások egy olyan államfővel szemben, aki valóban képes a nemzeti egységet megtestesíteni és a pártpolitikától független tekintélyt képviselni.
A nyilvánosságban három jelölt neve merült fel komolyabban a Tisza Párt lehetséges államfőjelöltjeiként: Fülöp Botond ügyvéd, Romsics Ignác történész és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke. Mindhárom jelölt eltérő államfőképet testesített meg, különböző szakmai háttérrel és tapasztalattal rendelkezve. Fontos megjegyezni, hogy egyikük sem felelt meg maradéktalanul a Tisza által eredetileg meghirdetett szigorú konszenzusos elvárásoknak. Ennek ellenére a Tisza-frakció végül szombaton, titkos szavazással döntött, és Baka András mellett tette le voksát, őt jelölve Magyarország következő köztársasági elnökének.
Baka András jelölése mögött a Tisza Párt álláspontja szerint egy rendkívül fajsúlyos, elméletileg és gyakorlatilag is megalapozott szakmai felkészültség áll. Ez a felkészültség a köztársasági elnöki tisztség szempontjából kikezdhetetlen közjogi tekintélyt kölcsönöz számára. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökeként szerzett több évtizedes tapasztalatai és mélyreható jogi ismeretei alátámasztják a párt azon törekvését, hogy egy pártpolitikától távol álló, szakmailag elismert és független személyiség kerüljön az államfői posztra. A Tisza Párt reményei szerint Baka András képes lesz kifejezni a nemzet egységét, őrködni a jogállamiság és az alkotmányos rend felett, valamint ellensúlyt képezni a mindenkori politikai többséggel szemben.
Az augusztus 11-i parlamenti ülésen dől el véglegesen, hogy Baka András lesz-e Magyarország következő köztársasági elnöke. Ezzel a választással zárul le a jelölési folyamat, amelyet a Tisza Párt a pártpolitikai távolságtartás és a nemzeti egység képviseletének hangsúlyozásával indított, egy új fejezetet nyitva a magyar államfői intézmény történetében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása