Baka András jogtudós, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke a Tisza Párt köztársasági elnökjelöltje. Magyar Péter jelentette be a jelölést, amely Baka András sokrétű pályafutását emeli a figyelem középpontjába. Az életútja során jogtudományi, politikai és bírói szerepeket is betöltött, beleértve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál eltöltött időszakot is.
A Tisza Párt parlamenti frakciója Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte köztársasági elnöknek. A jelölést Magyar Péter, a párt vezetője hozta nyilvánosságra. Baka András elfogadta a felkérést, és ezzel a magyar politikai élet egyik meghatározó jogi személyisége kerülhet az államfői posztra.
Az MTI a Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma alapján részletesen bemutatta Baka András teljes életútját. Ez a bemutatás felöleli tanulmányait, tudományos munkásságát, politikai szerepvállalását, valamint bírói karrierjét, különös tekintettel a strasbourgi és hazai legfelsőbb bírósági tevékenységére. A jelölés kapcsán a politikai spektrum különböző részeiről is érkeztek reakciók.
Baka András 1952. december 11-én született Budapesten. Jogi doktorátusát 1978-ban szerezte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott tudományos kutatóként 1978 és 1990 között. Ezt követően 1990-től 1998-ig az Államigazgatási Főiskola főigazgatói posztját töltötte be.
Az 1980-as években vendégprofesszorként tanított az Egyesült Államokban, és előadásokat tartott Franciaországban és Németországban. Tudományos munkásságát 1988-ban az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjával ismerték el, és ugyanebben az évben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett. Számos publikációja jelent meg az emberi jogi és kisebbségi jogi kérdésekről, és 1990-ben könyvet írt a magyar nemzetiségi politikai gondolkodás változásairól.
A rendszerváltás idején szakszervezeti vezetőként is tevékenykedett, többek között a Tudományos Dolgozók Szakszervezete és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnökeként. A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklusban, 1990-1991 között pártonkívüliként a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országgyűlési képviselője volt. Ebben az időszakban az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság titkáraként, valamint az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportjának vezetőjeként is dolgozott.
Mandátumáról 1991-ben lemondott, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bírájává választották, ahol 2008-ig tevékenykedett. Hazatérése után 2008-2009 között a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája volt. 2009. június 22-én az Országgyűlés hat évre megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökének, harmadszori próbálkozásra.
Ezzel egyidejűleg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöki tisztét is betöltötte, amely a bíróságok központi igazgatásáért felelt. Elnöki megbízatása 2011. december 31-én szűnt meg, az Alaptörvény 2012. január 1-jén hatályba lépő átmeneti rendelkezései alapján. Az igazságügyi reform során a Legfelsőbb Bíróság jogutódja a Kúria lett, és a bírói igazgatási feladatok az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez kerültek, elválasztva a Kúria és a bírói igazgatási szerv vezetését.
Baka András kúriai elnöki megválaszthatóságát az új törvényi szabályozásban előírt öt év magyarországi bírói gyakorlat hiánya zárta ki. Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy a volt főbíró hazai bíróság előtt keressen jogorvoslatot. Ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, amely 2014-ben elsőfokon, majd 2016-ban jogerősen elmarasztalta Magyarországot.
Az EJEB ítéletében kimondta, hogy megsértették Baka András véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. Az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, hogy jogszabály meghozatalával idő előtt elmozdították állásából. Ezt követően Baka András a Kúria tanácsvezető bírájaként folytatta munkáját.
Baka András jelölése a köztársasági elnöki posztra jelentős esemény a magyar jogi és politikai életben. Pályafutása során az emberi jogok és a jogállamiság elkötelezett képviselőjeként ismerték meg, különösen az EJEB-nél betöltött szerepe és az ellene hozott ítélet miatt. Ez a háttér kiemeli a jelölt függetlenségét és jogi integritását.
A Tisza Párt döntése egy olyan személyt állít a jelöltek közé, akinek szakmai múltja és nemzetközi elismertsége vitathatatlan. Az elmozdításával kapcsolatos strasbourgi ítélet pedig egy olyan tapasztalattal ruházza fel, amely releváns lehet az államfői szerepben, különösen az alaptörvény és a jogállamiság védelmének szempontjából. A jelölés így egyértelmű üzenetet hordozhat a jogállamiság fontosságáról.
A jelölt jogtudósi és bírói háttere, valamint a rendszerváltás kori politikai szerepvállalása széleskörű ismereteket és tapasztalatokat biztosít számára. Ez a sokrétűség potenciálisan hozzájárulhat egy kiegyensúlyozott és szakmailag megalapozott államfői tevékenységhez, amely túlmutat a pártpolitikai megfontolásokon.
Baka András államfővé választása a jövő héten zajlik majd. A jelölés politikai visszhangja már most is érezhető, a Fidesz és a Mi Hazánk részéről is érkeztek reakciók. Az elnökválasztás kimenetele jelentős hatással lehet a magyar politikai tájra és az államfői intézmény megítélésére.
A Tisza Párt jelölése egyértelműen a jogállamiság és a független intézmények erősítésének szándékát fejezheti ki. Baka András személye és múltja garanciát jelenthet ezen értékek képviseletére az államfői tisztségben. A választás eredménye megmutatja, hogy a parlament milyen mértékben támogatja ezt az irányt.
Az elnöki pozíció betöltése Baka András által új fejezetet nyithat a magyar jogrendszer és az emberi jogok érvényesülése szempontjából. A korábbi főbírói tapasztalatok és a strasbourgi ítélet adta háttér különleges súlyt adhat az államfői nyilatkozatoknak és döntéseknek, potenciálisan befolyásolva a közbeszédet és a jogalkotást.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása