Bajnai Gordon volt miniszterelnök a Forbes Money Summit 2026 eseményen osztotta meg gondolatait a magyar politikai helyzetről, az ország előtt álló kihívásokról és a globális trendekről. Kiemelte, hogy az elmúlt 16 évben a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) az emberek gondolkodásában okozta a legmélyebb és legtartósabb károkat. A volt kormányfő nem kívánt tanácsokat adni az áprilisban megválasztott új kormánynak, hangsúlyozva, hogy az ő megítélését saját korábbi tettei határozzák meg.
A volt miniszterelnök szerint Magyarország évszázadok óta ugyanazzal a kérdéssel szembesül: képes-e folyamatosan polgárosodni és gyarapodni. Ezzel ellentétben a magyar történelemben a fejlődés gyakran megakadt, sőt visszafordult, ezért különösen fontos megbecsülni azokat az időszakokat, amikor az ország jól teljesít. Bajnai Gordon az április 12-i választásokat követő hajnalon egyfajta „második rendszerváltásként” élte meg a helyzetet, utalva arra, hogy ő már két ilyen eseményt is megtapasztalt élete során.
Kifejezte reményét, hogy a jelenlegi generációnak nem kell annyi rendszerváltást átélnie, mint nagyapjának, aki 82 éve alatt hetet is megélt. Rámutatott, hogy Magyarország egyik legsúlyosabb problémája éppen a folytonosság hiánya, ahol a felépített értékek újra és újra lerombolódnak, miközben visszatérnek a feudális, urambátyámviszonyok. Az elmúlt 16 év újabb visszalépést jelentett a polgárosodás és a valódi nemzeti érdekek érvényesítése felé vezető úton.
Ugyanakkor Bajnai szerint április 12-én ismét megnyílt a lehetőség arra, hogy Magyarország „gyarapodjon, polgárosodjon, előre menjen”. Ezért némi türelmet kért a jelenlegi politikai vezetés számára, hiszen egy „elég nagy romhalmazt” örököltek, amelyből időbe telik jó pályára állítani az országot. Fontosnak tartja, hogy egy ország Európa felé haladjon, és jogállammal, demokráciával, piacgazdasággal rendelkezzen, valamint egyre alacsonyabb legyen a korrupció szintje, különösen a régióban.
Bajnai Gordon álláspontja szerint a NER az elmúlt 16 évben az emberek gondolkodásmódjában okozta a legmélyebb károkat. A rendszer újra arra próbálta megtanítani a társadalmat, hogy az államtól várja a megoldásokat és az államból éljen meg, ami ellentétes a polgárosodás eszméjével. Ez a szemléletmód hamis illúziót keltett az állam végtelen forrásairól, amire példaként említette a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítását, anélkül, hogy a következő generációk nyugdíjának finanszírozására megoldást találtak volna.
Hasonlóan megtévesztő alapokra épültek más döntések is, mint például az oktatás központosítása vagy az energiapolitika, amelyek hosszú távon káros hatásokkal járhatnak. A volt miniszterelnök szerint ez a szellemi károkozás azért is különösen súlyos, mert a NER-nek voltak történelmi előzményei a Kádár-rendszer, a Horthy-korszak és Gömbös idejéből, ami egyfajta mintát adott a hatalomgyakorlásra. Ezt a szellemi rombolást különösen nehéz lesz helyrehozni a társadalomban.
Ralph Dahrendorf szociológusra hivatkozva Bajnai elmondta, hogy egy politikai rendszer megváltoztatásához hat hónap, a gazdaság átalakításához hat év, az emberek gondolkodásának megváltoztatásához viszont hatvan év szükséges. Fiatalon még nem értette ezen időtartam szükségességét, de mostani tapasztalatai alapján úgy látja, Dahrendorf megállapításai helytállóak, sőt, az elmúlt 16 év hatásait még ő sem kalkulálta bele.
A populizmus térnyerésében az elmúlt évtizedekben két jelentős globális változás is szerepet játszott. Az egyik a közösségi média megjelenése, amely alapjaiban alakította át a politikai kommunikációt. A korábbi, nagy, központi televíziós csatornák helyett a politikusoknak ma már számos kisebb platformon kell egyszerre megszólítaniuk a választókat, ami a kommunikáció fragmentálódásához vezetett. Ez a decentralizált kommunikációs tér lehetőséget teremt nagyobb hazugságok terjesztésére, mivel sok esetben hiányzik a szakmai kontroll és a tények ellenőrzése.
A másik fontos tényező a globalizáció, amely az elmúlt harminc évben jelentősen beszűkítette a politikusok mozgásterét. Miközben a politikai rendszerek továbbra is nemzeti, állami keretek között működnek, egyre több olyan globális folyamat – mint a klímaváltozás, az energiaválság, valamint a globális kereskedelem és a pénzügyi piacok alakulása – befolyásolja az országok sorsát, amelyekre a nemzeti vezetőknek csekély a ráhatásuk. Ez a helyzet rendkívül nehéz feladat elé állítja a megválasztott politikusokat.
A nemzeti vezetőknek így olyan problémákra kell válaszokat adniuk saját országukban, amelyekről valójában tőlük távol, nemzetközi fórumokon születnek döntések, és sok esetben ezek a fórumok sem működnek megfelelően a kihívások kezelésére. Bajnai szerint az életünket alapvetően meghatározó világméretű kérdésekre a mai politikai rendszerek nem adnak megfelelő legitimációt a megoldáshoz, mégis ezek a tényezők befolyásolják mindennapjainkat és az ország jövőjét.
A volt miniszterelnököt megkérdezték jelenlegi szakmai tevékenységéről is. Elmondta, hogy a londoni Campbell Lutyens tanácsadó cég, amelynek az elmúlt években a vezérigazgatója volt, 38 év után megvásárolta egyik versenytársa, a Lazard. Ez az egyesülés a világ legnagyobb magánpiaci tanácsadó cégét hozza létre a szektorban.
Bajnai Gordon továbbra is a vállalatnál marad, és az új, összeolvadt cég integrációs folyamatát segíti. Ez a feladat rávilágít a globális gazdasági trendekre és a nemzetközi pénzügyi piacok dinamikájára, ahol a vállalatok mérete és befolyása folyamatosan változik.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása