Az Európai Unió felnőtt lakosságának több mint fele, egészen pontosan 51,7 százaléka küzdött súlyfelesleggel 2025-ben az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Ez a statisztika magában foglalja azokat, akik túlsúlyosnak vagy elhízottnak minősülnek. A részletes adatokból kiderül, hogy az uniós felnőttek 16,3 százaléka volt elhízott, míg további 35,4 százalékuk túlsúlyos kategóriába esett.
A testtömegindex (BMI) egy széles körben alkalmazott mérőszám, amely a testsúly és a testmagasság négyzetének hányadosaként számítható ki kilogrammban és méterben kifejezve. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint egy felnőtt akkor minősül túlsúlyosnak, ha BMI-je 25 és 30 közötti érték, míg elhízottnak akkor, ha BMI-je eléri vagy meghaladja a 30-as értéket.
A statisztikák jelentős eltéréseket mutatnak a nemek között. Az elhízás aránya magasabb volt a férfiak körében, elérve a 17,4 százalékot, míg a nőknél ez az arány 15,3 százalékot tett ki. Még markánsabb különbség figyelhető meg a túlsúlyos kategóriában: a férfiak 41,9 százaléka volt túlsúlyos, szemben a nők 29,3 százalékos arányával. Ez azt jelenti, hogy a férfiak nagyobb arányban érintettek a súlyfelesleg problémájában, mint a nők. Ezzel szemben az alultápláltság (amely a normál testsúly alatti kategóriát jelenti) inkább a nőket érintette, náluk 2,9 százalékot ért el ez a mutató, míg a férfiaknál mindössze 1,0 százalékot.
Az uniós tagállamok között is jelentős eltérések mutatkoznak az elhízás mértékében. A legmagasabb elhízási arányt Máltán regisztrálták, ahol a felnőtt lakosság több mint negyede, 26,6 százaléka volt elhízott. Máltát Lettország követte 24,6 százalékkal, majd Finnország 23,2 százalékkal. Ezek az adatok rávilágítanak a regionális különbségekre az egészségügyi szokások és az életmód terén.
A spektrum másik végén, a legalacsonyabb elhízási arányt Olaszország mutatta fel mindössze 7,0 százalékkal. Ezt Görögország (12,8 százalék) és Románia (12,9 százalék) követte. Ezek az országok jellemzően a mediterrán étrenddel és életmóddal hozhatók összefüggésbe, amely potenciálisan hozzájárulhat az alacsonyabb elhízási rátákhoz.
Az elhízás mértéke nem csupán egy egészségügyi probléma, hanem az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG) közül kettőnek a nyomon követésében is fontos indikátorként szolgál. Ezek közé tartozik az éhezés felszámolását célzó SDG 2, valamint az egészséges élet biztosítását és a jólét előmozdítását kitűző SDG 3. Az Eurostat adatai megerősítik, hogy Európában a táplálkozással összefüggő egészségügyi kihívások közül nem az éhezés, hanem az elhízás jelenti a legszélesebb körben elterjedt problémát. Ez hangsúlyozza a közegészségügyi stratégiák fontosságát, amelyek az egészséges táplálkozásra és a fizikai aktivitásra ösztönöznek az elhízás elleni küzdelemben.
Az adatok összességében azt mutatják, hogy az európai társadalmak jelentős része szembesül a súlyfelesleg problémájával, ami hosszú távon komoly egészségügyi és társadalmi kihívásokat vet fel. A statisztikák kiemelik a megelőző intézkedések és az egészségtudatos életmód népszerűsítésének szükségességét az Európai Unióban.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása