Az európai légiközlekedés jelentős fellendülést mutat, a kereskedelmi járatok száma 2025-ben már megközelítette a koronavírus-járvány előtti időszak szintjét. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt emelkedett a forgalom, utóbbi esetében különösen figyelemre méltó dinamikával. Ez a trend a turisztikai szektor és az üzleti utazások élénkülését is tükrözi.
2025-ben az Európai Unióban összesen 6,9 millió kereskedelmi járatot regisztráltak, ami 3,8 százalékos növekedést jelent az előző évi 6,7 millióhoz képest. Magyarországon a bővülés még erőteljesebb volt, 136 300 járatot számláltak, ami 8,6 százalékkal haladta meg a 2024-es adatot. Az idei év első hét hónapjában is folytatódott a növekedés: az EU-ban 1,6 százalékos, Magyarországon pedig 4,5 százalékos emelkedést mértek a járatok számában.
A havi adatok erős szezonalitást mutatnak, a nyári hónapok kiemelkedő forgalmával, ami a turisztikai kereslettel és a charterjáratok megnövekedett számával magyarázható. A nem menetrend szerinti kereskedelmi járatok, mint például a charterek és egyéb különjáratok, 2025-ben az uniós repülések 8,5 százalékát tették ki. Ez az arány a nyári csúcsidőszakban, júniusban 11,2 százalék, júliusban 12,3 százalék, augusztusban pedig 11,4 százalék volt.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2026 első hét hónapjában 78 559 kereskedelmi járatot bonyolított le, ami a legmagasabb érték a 2019 óta elérhető Eurostat adatsorban. Az uniós repülőterek rangsorában a budapesti légikikötő tavaly a 26. helyen állt, idén pedig a 25. pozícióba lépett előre. A legtöbb kereskedelmi járatot 2025-ben az amszterdami Schiphol (488 ezer), a párizsi Charles de Gaulle (476 ezer) és a frankfurti (457 ezer) repülőtér bonyolította.
A légi forgalom 2021 óta folyamatosan emelkedik az Európai Unióban, és 2025-re már közel került a 2019-ben mért 7,0 milliós járvány előtti szinthez. Magyarországon a növekedés üteme érdemben meghaladja az uniós átlagot, azonban az abszolút volumen továbbra is jóval kisebb a nagy nyugat-európai légiközlekedési csomópontokéhoz képest. A budapesti repülőtér korábban a 30. hely környékén mozgott az uniós rangsorban, 2021-ben a 36., 2022-ben a 28. volt, tehát a jelenlegi pozíció javulást jelent.
Az Eurostat statisztikái az Eurocontrol adatai alapján készülnek, és az IFR szabályai szerint közlekedő menetrend szerinti és nem menetrend szerinti kereskedelmi utas-, teher- és postajáratokat egyaránt tartalmazzák. A nem menetrend szerinti kategóriába a charterjáratok mellett más eseti kereskedelmi repülések is beletartoznak, mint például a légi taxik vagy sétarepülések. Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok a járatok számát mérik, nem pedig az utasok vagy az áruk mennyiségét, ezért nem közvetlenül összehasonlíthatók az utas- és áruforgalmi statisztikákkal.
A magyar légi forgalom dinamikus növekedése kiemelkedő, még ha abszolút számokban el is marad a nyugat-európai nagy központoktól. Ez a gyorsabb ütem a régióban betöltött szerep és a turisztikai vonzerő erősödését jelzi. A nem menetrend szerinti járatok magasabb aránya a nyári hónapokban különösen a turizmusra utal, ami a kisebb, szezonális repülőterek forgalmában is megmutatkozik, emelve az EU egészére vonatkozó 8,5%-os átlagot.
A tíz legnagyobb forgalmú uniós repülőtér közül Athén (5,2%), Madrid (4,8%) és Koppenhága (4,1%) mutatta a legmagasabb nem menetrend szerinti járat arányt. A 2026 első hét hónapjára vonatkozó adatok érdemi különbségeket mutatnak az európai repülőterek között. Mivel január–július az év 58,3%-át teszi ki, az ennél magasabb arány arra utalhat, hogy az adott repülőtér forgalma idén meghaladhatja a 2025-ös szintet.
Koppenhága, Madrid, Dublin és Barcelona áll a legmagasabb időarányos szinten az év első hét hónapjában, míg München, Frankfurt és Amsterdam Schiphol elmarad a naptári aránytól. Budapest 58,7%-os értéke enyhén meghaladja az időarányos szintet, és közel áll több dél-európai turisztikai központ, például Róma és Athén mutatójához.
Ez alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma 2026-ban jó eséllyel elérheti vagy akár meg is haladhatja a tavalyi, közel 134 ezer járatot. Azonban a teljes éves képhez az augusztus és december közötti adatok lesznek döntőek, mivel a légi közlekedés erősen szezonális. Az ennél alacsonyabb érték az első hét hónapban nem jelent automatikus visszaesést, mivel az augusztusi csúcsforgalom még nem szerepel az adatokban.
A Budapest Airport adatszolgáltatásának minősége az előző kormány általi kivásárlást követően érezhetően romlott, a transzparencia és a honlapon fellelhető adatok hozzáférhetősége is csökkent. Ezért a legfrissebb, részletes utas- és áruforgalmi adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre. A légi forgalom további alakulása szempontjából kulcsfontosságú lesz a transzparencia javulása és a teljeskörű adatok hozzáférhetősége.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása