Az Eurostat frissen közzétett, 2025-re vonatkozó statisztikái rávilágítanak az Európai Unióban tapasztalható jelentős közegészségügyi kihívásra: a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. A hivatalos adatok szerint az EU 18 éves és idősebb lakosságának 16,3 százaléka volt elhízott, ami azt jelenti, hogy testtömegindexük (BMI) elérte vagy meghaladta a 30-as értéket. Ehhez a csoporthoz hozzáadódik a felnőtt népesség további 35,4 százaléka, akik túlsúlyosnak minősültek, azaz BMI-jük 25 és 30 közé esett.
Összességében tehát az uniós polgárok 51,7 százaléka rendelkezett a normális értéket meghaladó testtömegindexszel.
A nemek közötti különbségek figyelemre méltóak a súlyfelesleg eloszlásában. A férfiak körében az elhízás aránya magasabb volt, 17,4 százalékot ért el, míg a nőknél ez az érték 15,3 százalékot mutatott. A túlsúlyos kategóriában még markánsabb eltérés tapasztalható: a férfiak 41,9 százaléka volt túlsúlyos, szemben a nők 29,3 százalékos arányával.
Ez azt jelenti, hogy a férfiak nagyobb arányban érintettek mind az elhízás, mind a túlsúly problémájában. Ezzel szemben az alultápláltság jelensége inkább a nőket érintette, ahol az arány 2,9 százalékot tett ki, míg a férfiaknál mindössze 1,0 százalék volt.
Az Európai Unió tagállamai között jelentős eltérések mutatkoznak az elhízás mértékében. A legmagasabb elhízási arányt Máltán regisztrálták, ahol a felnőtt lakosság több mint negyede, pontosan 26,6 százaléka volt elhízott. Máltát Lettország követte 24,6 százalékkal, majd Finnország 23,2 százalékkal.
Ezek az országok kiemelkednek az uniós átlagból. A skála másik végén, a legalacsonyabb elhízási arányt Olaszország mutatta fel mindössze 7,0 százalékkal. Görögország (12,8 százalék) és Románia (12,9 százalék) szintén az alacsonyabb arányú országok közé tartozik, jelezve a regionális különbségeket a táplálkozási szokásokban és az életmódban.
Az elhízás mértékének nyomon követése nem csupán statisztikai érdekesség, hanem az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG) közül kettőnek is fontos indikátora. Az elhízás adatai szerepet kapnak az éhezés felszámolását célzó SDG 2, valamint az egészséges élet biztosítását kitűző SDG 3 keretében. Ez a tény aláhúzza az elhízás globális jelentőségét és azt, hogy Európában a táplálkozással összefüggő egészségügyi problémák közül nem az éhezés, hanem az elhízás jelenti a legszélesebb körben elterjedt és legsúlyosabb kihívást.
Az adatok tehát nemcsak egy pillanatnyi helyzetképet mutatnak, hanem hosszú távú fenntarthatósági és egészségügyi célok elérését is befolyásolják.
Az Eurostat jelentése alapján egyértelmű, hogy az európai társadalmak jelentős részét érinti a túlsúly és az elhízás problémája, ami komplex megközelítést igényel a közegészségügy, a táplálkozás és az életmód területén egyaránt. A nemek és a tagállamok közötti eltérések további részletes elemzéseket és célzott beavatkozásokat tesznek szükségessé a probléma hatékony kezelése érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása