A magyar euró bevezetésének lehetősége és annak hitelessége került a hazai közgazdasági diskurzus középpontjába. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Kurali Zoltán több fórumon is kiemelte a folyamat fontosságát, jelezve, hogy a piac jelentős értéknövelő hatást tulajdonít az euróövezeti tagságnak a magyar befektetések szempontjából.
Az MNB egy fontos lépést tett az eurózónához való közeledés felé, amikor szeptember 22-én bejelentette, hogy 2028. január 1-től 2,5 százalékra csökkenti a magyar inflációs célt a jelenlegi 3 százalékról. Ez a módosítás egyértelműen az euróövezeti átlaghoz való igazodást szolgálja. Az alelnök szerint Magyarország legkorábban 2029 elején csatlakozhat az ERM-2 árfolyam-mechanizmushoz, ami a legkorábbi euróbevezetési dátumot 2032. január 1-re teszi.
A Magyar Nemzeti Bank 2028. január 1-től 2,5 százalékra mérsékelte az inflációs célkitűzését, amely az euróövezeti konvergencia szándékát jelzi. Kurali Zoltán MNB alelnök a Reutersnek nyilatkozva 2029 elejére prognosztizálta az ERM-2-höz való csatlakozást, ami 2032. január 1-jei euróbevezetést tesz lehetővé.
Az alelnök hangsúlyozta, hogy a 2,5 százalékos inflációs cél és az euró felé vezető út hitelességéről meg kell győzni a sajtót, az elemzőket, a hitelminősítőket, a befektetőket és a reálgazdaságot. A piac pozitív visszajelzései, mint a kedvezőbb hozamok és hozamfelárak, azt mutatják, hogy a meggyőzési feladat részben sikeres, de folyamatos erőfeszítést igényel. Aradványi Péter, az Equilor Zrt. befektetési vezetője ugyanakkor egy évvel későbbre teszi a reális menetrendet.
Több ismert közgazdász is kiemelte, hogy az euróbevezetés kapcsán nem a konkrét dátum a legfontosabb, hanem az odavezető fegyelmezett munka. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint a határozott célkitűzés lényegesebb, mint az időpont, és bár a költségvetési mozgástér és az adósságszint miatt nehéz lesz, az ERM-2 „előszobája” elérhető.
A feladatot nehezíti a politikailag terhelt időszak, hiszen a választások közeledtével, például 2030-ban, rendkívül nehéz lesz elérni a 3 százalékos költségvetési hiányt. Járai Zsigmond volt jegybankelnök a rendszerváltás utáni kormányzatok legnagyobb hibájának nevezte az eurózónához való csatlakozás elmulasztását, ami szerinte hozzájárult a későbbi magas hiányokhoz és inflációhoz.
Király Júlia volt MNB-alelnök felidézte, hogy a túlzott támogatásokat tartalmazó hitelezési rendszer eleve meghatározza a költségvetés pályáját. Bod Péter Ákos volt MNB-elnök emlékeztetett, hogy a politikai változások után a külföldi bizalom „hátszelet” adott, ami a magyar állampapírhozamok csökkenéséhez és a forint erősödéséhez vezetett. Járai Zsigmond arra is figyelmeztetett, hogy az euró célként való kitűzésekor más volt a geopolitikai helyzet és a hiánycél, most hitelesen kellene bemutatni a négy év alatt négy százalékpontos költségvetési hiánycsökkentést.
Aradványi Péter szerint az euró bevezetése mellett sokkal több érv szól, mint ellene, annak ellenére, hogy felmerül a saját monetáris politika elvesztésének kérdése. Az előnyök között szerepel a stabilabb árfolyam, az alacsonyabb infláció, az érdemben csökkenő kamatok és kamatfelárak, ami könnyebb adósságfinanszírozást eredményez. Az alacsonyabb hozamszint különösen fontos a magángazdaság növekedésének szempontjából.
Az euró „hitelességet importál” a magyar gazdaságba, egyszerűbbé teszi a kibocsátásokat és csökkenti a tranzakciós költségeket. A nemzetközi devizahierarchiában a forint az ötödik szintre sorolható, míg az euró bevezetésével Magyarország azonnal a második ligába lépne. Az adófizetők számára kézzelfogható előny, hogy 200 bázisponttal alacsonyabb kamatok mellett finanszírozva az államadósságot, a GDP 1,5 százalékának megfelelő összeg szabadulna fel.
Az euró bevezetése csökkentené a fizetésképtelenség kockázatát, mivel az árfolyamkockázattal terhelt devizaadósságot saját pénzben lehetne fizetni. Aradványi Péter szerint ez a kis, nyitott gazdaságunkat egy stabil övezethez és erős pénzügyi rendszerhez kötné. Kurali Zoltán kiemelte, hogy a külföldi minták adottak, és a megítélő szereplők ismerik ezeket, ezért hiteles középtávú makrogazdasági és költségvetési pálya szükséges, valamint az ERM-II. csatlakozási tárgyalások megkezdése.
A nemzetközi visszajelzések várhatóan megérkeznek, amikor Magyarország bemutatja a 2027-es költségvetését és a hároméves költségvetési kitekintését, amelyek megalapozhatják a program hitelességét. Az uniós források hazahozatalával kapcsolatos pozitív fejlemények Kurali Zoltán szerint már most növelik a hitelességet.
A folyamatos pozitív hazai és nemzetközi fogadtatás idővel kedvezőbb kockázati prémiumot eredményezhet, és a magyar gazdaság, valamint a piac kiléphet a feltörekvő piaci státuszból. A magyar részvények esetében az euró bevezetése „importált hitelességet” jelent, könnyebben elérhetővé téve azokat a nemzetközi befektetők számára. Bár korábban a forint felértékelődésére való spekuláció vonzotta a kifinomult befektetőket, a legtöbb szereplő számára a stabil árfolyam és a nagyobb likviditás jelent előnyt, csökkentve az elvárt hozamokat.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása