A magyar gazdaság évente hatalmas, mintegy 1400 milliárd forintos veszteséget szenved el az elhízás miatt, ami a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 3 százalékát teszi ki. Ez a súlyos gazdasági teher rávilágít arra, hogy a lakosság körében drámai méreteket öltő elhízás nem csupán egyéni egészségügyi problémát jelent, hanem a nemzetgazdaság stabilitására is jelentős hatással van. Az egészségügyi ellátórendszer végletes terhelése mellett a termelékenység csökkenése és a munkaképesség romlása is hozzájárul ehhez a jelentős anyagi vonzathoz.
A Private Health Forum 2026 konferencián Bajnok Éva, az ÉKC Kútvölgyi Endokrinológiai szakrendelő és a Wellway Medical Center belgyógyász, endokrinológus, diabetológus és obezitológus szakorvosa részletesen elemezte a helyzetet. Előadásában kiemelte, hogy a magyar lakosság testsúlyadatai aggasztó képet mutatnak: jelenleg mindössze minden harmadik ember testsúlya tekinthető normálisnak. Ezzel szemben minden második felnőtt túlsúlyos, és minden harmadik elhízott. Ez a statisztika azt jelenti, hogy a felnőtt lakosság kétharmada küzd valamilyen mértékű súlyproblémával, ami népegészségügyi szempontból kiemelten fontos kihívást jelent.
Az elhízás, vagy obezitás, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1997-es iránymutatása óta nem egyszerűen esztétikai kérdésként, hanem összetett, progresszív krónikus betegségként van definiálva. Ez a megközelítés alapvetően változtatja meg az elhízáshoz való viszonyulást, hangsúlyozva annak orvosi és társadalmi súlyát. Bajnok Éva magyarázata szerint a zsírszövet, amikor nem megfelelő mennyiségben és helyen halmozódik fel a szervezetben, funkcionális zavarokat okozhat. A zsírsejtek ilyenkor nem működnek optimálisan, ami egyfajta „kommunikációs hibához” vezet a test sejtjei és rendszerei között. Ez a diszfunkció hosszú távon számos krónikus betegség kialakulásának melegágya lehet.
Az obezitológus figyelmeztetése szerint jelenleg közel 200 különböző kórképet azonosítottak, amelyek egyértelműen összefüggésbe hozhatók a túlsúllyal és az elhízással. Ezek a betegségek rendkívül széles spektrumot ölelnek fel, a szív- és érrendszeri megbetegedésektől a cukorbetegségen át egészen a mozgásszervi problémákig. Különösen aggasztó, hogy ezen kórképek között több mint 13 daganatos megbetegedés is szerepel, amelyek kockázatát jelentősen növeli az elhízás. Ez a tény tovább erősíti az elhízás mint súlyos egészségügyi kockázati tényező megítélését, és sürgős beavatkozást tesz szükségessé a megelőzés és kezelés terén.
A testtömegindex (BMI) egy alapvető statisztikai mérőszám, amelyet az egyén testsúlyának és magasságának viszonyítására használnak. Kiszámítása egyszerű: a testsúlyt kilogrammban elosztják a testmagasság méterben kifejezett négyzetével. A kapott érték segít az egészségügyi szakembereknek a súlyproblémák azonosításában. A 25 feletti BMI-érték túlsúlyt jelez, míg a 30 feletti érték már elhízott állapotra utal.
Bajnok Éva előadásában hangsúlyozta, hogy az egészség szempontjából a 25-ös BMI érték számít a legbiztonságosabbnak. Kutatások és klinikai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy mind a 25 alatti (alultápláltság), mind a 25 feletti (túlsúly, elhízás) BMI-értékek rontják az életkilátásokat. Különösen a 25 feletti tartományban lévő BMI jár jelentős életminőség-romlással és megnövekedett egészségügyi kockázatokkal, beleértve a krónikus betegségek kialakulásának magasabb valószínűségét és az élettartam rövidülését. Ezért az optimális testsúly fenntartása kulcsfontosságú nemcsak az egyéni jólét, hanem a társadalom és a gazdaság hosszú távú egészsége szempontjából is.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása