Az Egyesült Államok partvidékének jelentős része, több mint 70 százaléka süllyed, ami közvetlenül több tízmillió ember életét érinti. Ezt a megállapítást a Tufts Egyetem és a Virginia Tech kutatóinak friss tanulmánya támasztja alá, mely a Communications Earth & Environment folyóiratban jelent meg. A kutatás az első országos léptékű, statisztikailag megalapozott felmérést nyújtja az amerikai partvidék függőleges mozgásáról.
A kutatócsoport a 2007 és 2020 közötti időszakból származó, több mint 190 millió műholdas mérési adatpontot elemzett. Ezek az adatok radarjelek segítségével rögzítették a földfelszín függőleges mozgását, vagyis az emelkedést és a süllyedést. Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy a partvidék nagy része folyamatosan veszít magasságából.
A leggyorsabb ütemű süllyedést az Egyesült Államok déli részén, különösen a Mexikói-öböl partvidékén mérték. A keleti parton is szinte mindenhol kimutatható volt a jelenség, míg emelkedést csak a nyugati part egyes szakaszain regisztráltak. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a jelenség regionális eltérései miatt nincs egyetlen univerzális megoldás, a beavatkozásokat mindig a helyi adottságokhoz kell igazítani.
A partvidék süllyedésének okai részben természetes folyamatokra vezethetők vissza. Ilyen a delta- és vizes élőhelyek üledékeinek természetes tömörödése, valamint az úgynevezett glaciális izosztatikus alkalmazkodás. Ez utóbbi a földkéreg lassú függőleges mozgását jelenti, amely a legutóbbi jégkorszak óta tart.
Ugyanakkor emberi tényezők is jelentősen hozzájárulnak a folyamathoz, elsősorban a talajvíz túlzott kitermelése. A lakossági, ipari és mezőgazdasági igények kielégítése érdekében történő vízkivétel súlyosbítja a süllyedést, bár ezt a tényezőt a kutatók közvetlenül nem vizsgálták a tanulmányban.
A tanulmány becslése szerint összesen mintegy 84,3 millió ember él az Egyesült Államok süllyedés által érintett tengerparti területein. Közülük 67,1 millióan enyhe, 14 millióan közepes, míg 3,2 millióan erős süllyedésnek kitett övezetben laknak. Ez a hatalmas népesség közvetlen kockázatnak van kitéve a jelenség miatt.
A süllyedés jelentősen csökkenti a gátak, védőfalak és vízelvezetők hatékonyságát, ahogy azt a Katrina hurrikán példája is mutatta. Emellett jelentősen megterheli a kulcsfontosságú infrastruktúrát, beleértve az utakat, hidakat, épületeket és csővezetékeket. A folyamat hosszú távon súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhat.
A szerzők külön felhívják a figyelmet arra, hogy a legnagyobb kockázatnak kitett közösségek gyakran a legkevésbé képesek az alkalmazkodásra. A társadalom peremén élők számára az árvizekhez hasonló katasztrófák aránytalanul súlyosabb hatásokkal járnak, és ezek a hatások az idő múlásával halmozódnak. Ez tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket és a sebezhetőséget.
A szakértők szerint elengedhetetlen lenne a süllyedési adatokat beépíteni a tengerparti övezetek területrendezési és infrastrukturális beruházási döntéseibe. Ez a proaktív megközelítés segíthetne enyhíteni a jövőbeli károkat és felkészíteni a közösségeket a várható kihívásokra. A helyi szintű, differenciált stratégiák kidolgozása kulcsfontosságú a hatékony védekezéshez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása