A Magyar-kormány a közelmúltban jelentette be, hogy kezdeményezi a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. autópálya-koncessziójának felszámolását. Ez a lépés egy olyan időszakot zárna le, amikor a koncesszió sorsa már korábban is bizonytalanná vált, sőt, az Orbán-kormány idején is felmerült a szerződés felbontásának lehetősége. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteki sajtótájékoztatóján részletezte azokat az előzményeket, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek, rávilágítva a finanszírozási nehézségekre és egy miniszteri nyilatkozat kulcsszerepére.
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteken közölték, hogy kezdeményezik az MKIF autópálya-koncessziójának felszámolását. A kormány álláspontja szerint a szerződés jogellenes és túlárazott, de a felmondás helyett tárgyalásokat kezdeményeznek a céggel a közös megegyezéses lezárás érdekében. Céljuk, hogy a koncesszió tevékenysége még idén év végéig megszűnjön, és az autópálya-hálózat fenntartását a korábbi üzemeltető, a Magyar Közút vegye át.
Ehhez az MKIF-től vissza kell szerezni a korábban átadott eszközöket, például az autópálya-mérnökségeket. A tárgyalások célja éppen az eszközök minél gyorsabb átadása és a zökkenőmentes átmenet biztosítása. A bejelentés szerint a kormány még pénteken közli jogi álláspontját az MKIF-fel.
Az ötödik Orbán-kormány 2022. május 17-én kötötte meg a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő konzorciummal a magyar autópálya-hálózat kétharmadának üzemeltetésére és további szakaszok építésére vonatkozó 35 éves koncessziós szerződést. A szerződés 2022 szeptemberében lépett életbe, ekkor az MKIF átvette 1237 kilométernyi autópályát és a Magyar Közút eszközparkját. Az üzemeltetés zökkenőmentesen indult, azonban a szerződésben vállalt fejlesztési munkákhoz szükséges pénzügyi források beszerzése problémát jelentett.
Vitézy Dávid elmondása szerint a koncessziós cég nem kapott bankhitelt, mivel a pénzintézetek jogi bizonytalanságot láttak a projektben. A koncessziós szerződés ugyanis kimondta, hogy amennyiben az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben a koncesszió miatt, az államnak lehetősége nyílik a szerződés egyoldalú felmondására. Ez a felmondási jog jelentős kockázatot jelentett a hitelezők számára.
A Transparency International már 2021 júliusában jelezte az EB-nek, hogy a tervezett koncesszió sértheti az uniós irányelveket, majd a szerződés aláírása után a DK is hasonlóan járt el. Az EB 2022 augusztusában bejelentette, hogy vizsgálja a magyar autópálya-koncessziót, így a kötelezettségszegési eljárás elindításának veszélye már ekkor fennállt. A bankok ennek tudatában nem akartak hitelt adni az MKIF-nek sem belföldön, sem külföldön, akadályozva ezzel a fejlesztések, például az M1-es autópálya háromsávosra bővítésének elindítását.
2024 áprilisában az EB hivatalosan is elindította a kötelezettségszegési eljárást, igazolva a bankok aggodalmait. Vitézy Dávid szerint az Orbán-kormányban ekkor felmerült a koncesszió felbontásának lehetősége a helyzet rendezése érdekében. A kormány azonban végül úgy döntött, hogy nem mondja fel a szerződést, hanem megpróbálja megmenteni az MKIF-et a nehéz helyzetből.
Az MKIF megmentésének kulcsfontosságú eleme egy 2024. július 29-én aláírt egyoldalú nyilatkozat volt, amelyet Rogán Antal, akkori Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter írt alá. Ebben a nyilatkozatban a magyar állam nevében kijelentette, hogy az Európai Bíróság eljárásának lezárásáig nem él a kötelezettségszegési eljárás miatt fennálló felmondási jogával. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a szerződést addig biztosan nem mondják fel erre hivatkozva, amíg a bírósági ügy le nem zárul, ami várhatóan sok év múlva következik be.
A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy az kizárólag az MKIF-nek szól, nem adható át másoknak, és előzetes írásbeli engedély nélkül nem hivatkozhatnak rá nyilvánosan. Vitézy Dávid azonban a sajtótájékoztatón, a koncesszióért felelős miniszterként, engedélyt adott magának a dokumentum legfontosabb részeinek kivetítésére. A nyilatkozatról és Rogán Antal aláírásáról készült kép is bemutatásra került.
Vitézyék felvetették a kérdést, hogy Rogán Antal nyilatkozata jogi értelemben érvényes-e, mivel az ötödik Orbán-kormány akkori statútumrendelete szerint a nyilatkozat kiadásának pillanatában már Nagy Márton felelt a koncesszióért. Ennek ellenére az Orbán-kormány és az MKIF érvényesnek tekintette a nyilatkozatot, amivel elhárult annak a veszélye, hogy egy esetleges kormányváltás esetén az új kormány a kötelezettségszegési eljárásra hivatkozva felmondja a szerződést.
Rogán nyilatkozatának köszönhetően sikerült meggyőzni több bankot is. Az OTP, az MBH Bank és a Magyar Fejlesztési Bank nem sokkal később nagyobb értékű szerződést nyújtott az MKIF-nek. Ezzel a koncessziós vállalat hozzájutott a fejlesztések elindításához szükséges forrásokhoz, és a koncesszió ideiglenesen megmenekült.
A jelenlegi Magyar-kormány most mégis a koncesszió felszámolását kezdeményezi, de nem az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásra hivatkozva. Ehelyett a tárgyalásos, közös megegyezéses lezárást preferálják, ami egy egyszerűbb átmenetet biztosíthat. A Rogán Antal által aláírt nyilatkozat azonban bonyolítja a helyzetet, mivel az állam lemondott a felmondási jogáról az EB eljárásának lezárásáig.
Ez a korábbi döntés befolyásolja a jelenlegi kormány mozgásterét és a felszámolási folyamat jogi kereteit. A tárgyalások során várhatóan tisztázódik, hogyan lehet feloldani ezt a jogi kötelezettséget, miközben az autópálya-hálózat üzemeltetését visszavezetik az állami tulajdonú Magyar Közúthoz. A helyzet rávilágít a nagyszabású állami szerződések komplexitására és a politikai döntések hosszú távú következményeire.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása