A modern járművek egyre inkább hálózatba kapcsolt eszközökké válnak, ami új lehetőségeket teremt, de egyúttal komoly adatvédelmi aggályokat is felvet. A Northeastern University és a Consumer Reports kutatói átfogó vizsgálatot végeztek 19 különböző márka 21 autóján, hogy feltárják, milyen adatokat osztanak meg ezek a járművek, és kivel. Az eredmények megerősítik a korábbi feltételezéseket, miszerint az okosautók továbbra is jelentős kockázatot jelentenek a felhasználók személyes adatainak védelmére nézve.
A kutatás során a szakértők valós adatforgalmat mértek különféle élethelyzetekben, eltérően a korábbi, kizárólag adatvédelmi irányelvek elemzésén alapuló vizsgálatoktól. A járműveket álló helyzetben és vezetés közben is megfigyelték, sőt, tisztán elektromos modelleket Faraday-sátorban is teszteltek, hogy kiderüljön, mobilhálózat hiányában átirányítják-e az adatforgalmat Wi-Fi-re. Bár az adatcsomagok titkosított tartalma nem volt olvasható, a DNS-forgalom, a TLS-kézfogások, valamint az adattovábbítások időzítése és volumene értékes információkkal szolgált a hálózati aktivitásról.
Minden vizsgált autó kapcsolatba lépett a gyártó saját szervereivel, de néhány modell, mint például a Buick Envista és a Mercedes-Benz EQS, ezen túlmenően nem kommunikált más entitásokkal. Ezzel szemben a Tesla Model 3 több tucat harmadik féltől származó domainnel létesített kapcsolatot. A legtöbb jármű az Alphabet domainjeihez kapcsolódott, ami az Android Automotive OS elterjedtsége miatt várható volt. A kutatók azonban rámutattak, hogy a megfigyelt hálózati címek közül sok, mint például a doubleclick.net vagy a googlesyndication.com, kifejezetten hirdetési és nyomkövetési célokat szolgál.
A Faraday-sátorban végzett tesztek vegyes eredményeket hoztak az elektromos járművek esetében. Egyes modellek, köztük a Cadillac Lyriq és a Rivian R1S, mobilhálózat hiányában egyszerűen leállították a kapcsolódó alrendszereket. Más járművek viszont átirányították az adatforgalmat Wi-Fi-re. A Tesla Cybertruck egyedülálló viselkedést mutatott, mivel vezetés közben több mint két tucat további, harmadik féltől származó domainnel lépett kapcsolatba, mint álló helyzetben. A szakértők emellett 30 kapcsolódó mobilalkalmazást is megvizsgáltak, és megállapították, hogy ezek használata bizonyos esetekben több mint húsz további hálózati kapcsolattal járt. A General Motors, a Toyota és a Nissan alkalmazásai bizonyultak a legproblémásabbnak az adatgyűjtés szempontjából.
Ez a friss kutatás jelentős előrelépést jelent a modern autók adatgyűjtési gyakorlatának megértésében. Míg a Mozilla Foundation 2023-as jelentése még csupán az adatvédelmi irányelvek szöveges elemzésén alapult, a mostani vizsgálat már valós adatforgalmat mért. Ez a módszertani különbség lehetővé tette a kutatók számára, hogy konkrét bizonyítékokat gyűjtsenek arról, hogyan és kivel osztják meg az adatokat a hálózatba kapcsolt járművek, túllépve a gyártók által deklarált szabályzatokon.
A korábbi aggodalmakat most már empirikus adatok támasztják alá, megerősítve, hogy a járművek nem csupán a működésükhöz szükséges információkat továbbítják. A valós idejű mérések rávilágítottak arra, hogy a háttérben zajló adatkommunikáció sokkal kiterjedtebb és sokrétűbb, mint azt korábban feltételezték. Ez a megközelítés pontosabb képet ad a felhasználók adatainak tényleges sorsáról és a lehetséges adatvédelmi kockázatokról.
A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a modern autók nem csupán közlekedési eszközök, hanem komplex adatgyűjtő platformok is. Az adatok harmadik felekkel, különösen hirdetési és nyomkövető cégekkel való megosztása súlyos adatvédelmi aggályokat vet fel. A sofőrök helyadatai, vezetési szokásai és egyéb bizalmas információi potenciálisan felhasználhatók profilalkotásra, célzott hirdetésekre vagy akár más, nem kívánt célokra.
A gyártók válaszai, amelyek szerint a harmadik felekkel kötött szerződések tiltják a személyes adatok felhasználását az adatvédelmi megállapodáson túl, nem megnyugtatóak. Ezek az irányelvek már a Mozilla Foundation 2023-as értékelésében is elégtelennek bizonyultak. Az a hét gyártó, amely a fogyasztó felelősségére hivatkozott a felhasználási feltételek elolvasása és elfogadása kapcsán, figyelmen kívül hagyja, hogy a szoftverek gyakran gyárilag telepítve vannak az autókba, és az adatgyűjtés folyamata nem mindig átlátható a felhasználók számára.
A megkeresett 17 gyártó közül 14 válaszolt a kutatók megkeresésére, ám a reakciók többsége nem hozott érdemi változást. A legtöbb vállalat továbbra is a meglévő, kritikával illetett adatvédelmi irányelveire hivatkozott, amelyek nem nyújtanak elegendő garanciát a felhasználói adatok védelmére. Ez a hozzáállás azt sugallja, hogy az autógyártók egyelőre nem hajlandóak jelentősen módosítani adatgyűjtési gyakorlatukat.
Egyetlen pozitív fejlemény történt: a Honda a megkeresés hatására módosította gyakorlatát, és kijelentette, hogy a továbbiakban már nem oszt meg pontos helyadatokat legalább egy nyomkövető vállalattal. Ez a lépés reményt ad arra, hogy a fogyasztói nyomás és a kutatások eredményei hosszú távon változást hozhatnak az iparágban. Azonban a széleskörű adatvédelem biztosításához további szabályozási intézkedésekre és a gyártók nagyobb átláthatóságára van szükség.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása