Ausztrália új törvénytervezettel készül, amely jelentős változásokat hozhat a közösségi média hírfolyamainak működésében. A javaslat értelmében a techcégeknek egyértelmű választási lehetőséget kellene biztosítaniuk a felhasználóknak az algoritmikusan személyre szabott és egy kevésbé profilozott tartalom között. Ez a lépés komoly bírságkockázatot jelenthet a platformok számára, és az európai szabályozásra is hatással lehet.
Az Albanese-kormány által kiadott "digitális gondossági kötelezettség" (Digital Duty of Care) törvénytervezetének kulcseleme a „My Feed, My Way” kezdeményezés. Ez a javaslat arra kötelezné a platformokat, hogy a felhasználók számára egy könnyen elérhető és érthető választási lehetőséget biztosítsanak a hírfolyamok megjelenítésével kapcsolatban. A cél, hogy a felhasználók maguk dönthessenek arról, mennyire bízzák tartalomfogyasztásukat az algoritmusokra.
A tervezet részletei még nem véglegesek, a kormány szakértői tanácsot kér arról, hogy az algoritmikus hírfolyamot alapértelmezés szerint bekapcsolva hagyják-e, vagy a felhasználóknak kelljen azt külön aktiválniuk. Az algoritmusmentesebb alternatíva választása esetén a felhasználók kizárólag az általuk követett ismerősök és tartalomgyártók posztjait látnák. A megfelelés elmulasztása akár 109,2 millió ausztrál dolláros bírságot is vonhat maga után.
Anthony Albanese miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a cél nem a kormányzati kontroll kiterjesztése, hanem a felhasználói kontroll visszaadása. Emellett a tervezet szigorú kötelezettségeket írna elő az online szolgáltatóknak, beleértve a játékokat és az AI chatbotokat is, a 18 éven aluliak védelmére. Ez magában foglalja a káros tartalmak, mint az illegális pornográfia vagy az étkezési zavarokat népszerűsítő videók elleni fellépést.
Ausztrália az elmúlt időszakban a platformszabályozás egyik legaktívabb tesztpályájává vált, korábban már bevezettek szigorú korhatár-szabályozást a 16 éven aluliak közösségimédia-fiókjaira vonatkozóan. Az új tervezet a "digitális gondossági kötelezettség" keretében szélesebb jogosítványokat adna az eSafety Commissionernek. Ez a független online biztonsági szabályozó hatóság felügyelné az algoritmikus hírfolyamokra vonatkozó szabályok betartását és a káros tartalmak visszaszorítását.
A szakértők egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a platformok ajánlórendszereinek a nőgyűlölő „manosphere” tartalmak terjedésében a fiatalok körében. Egy nőjogi aktivista szerint az évi egyetlen felvilágosító óra kevés, ha a tinédzsereket célzó addiktív tartalomgyártó gépezet napi több órán keresztül az ellenkezőjét sulykolja beléjük. A fiatal férfiak online nőgyűlöletbe való radikalizálódása sürgető kihívás, amelyet azonnal kezelni kell.
A javaslat külön eltávolítási jogosítványokat biztosítana az eSafety Commissionernek az úgynevezett „nudify” alkalmazásokkal és weboldalakkal szemben is. Ezek a mélyhamisításon alapuló szolgáltatások komoly veszélyt jelentenek, különösen a fiatalokra nézve. Az eSafety Commissioner feladata az online károk megelőzése és a digitális platformok biztonsági kötelezettségeinek ellenőrzése.
Az ausztrál tervezet nem csupán helyi jelentőségű, hanem Európában is új vitát nyithat az ajánlórendszerek szabályozásáról. Az EU Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) már előírja a nagyon nagy online platformoknak, hogy kínáljanak profilalkotáson nem alapuló opciót. Az ausztrál modell újdonsága abban rejlik, hogy a választást egyértelmű, a felhasználó elé vitt döntési helyzetként szabályozná.
Ez azért lehet fontos Európában is, mert a vita már nem arról szólna, létezik-e alternatíva, hanem arról, mennyire látható, semleges és tartós ez a választási lehetőség. A szabályozás hatékonysága nagyban függ majd attól, hogy a platformok mennyire semlegesen és tartósan jelenítik meg az algoritmikus hírfolyam alternatíváját. A jogalkotók számára a fő végrehajtási kihívás az úgynevezett „sötét mintázatok” (dark patterns) kiszűrése lehet.
Ilyen megoldás például, ha a kevésbé profilozott hírfolyam nehezebben elérhető, kevésbé vonzó, vagy rendszeresen újramegerősítést kér, miközben az algoritmikus opciót a felület erősebben ajánlja. Az adatvédelmi és platformszabályozási iránymutatások már most is hangsúlyozzák, hogy a választási lehetőségeket nem lehet a több adatkezeléssel járó megoldás felé torzítani. A tervezet komoly szankciókat helyez kilátásba a kötelezettség megsértése esetén.
A javaslat Ausztráliában sem váltott ki egyöntetű támogatást, több ellenzéki politikus is aggodalmát fejezte ki. Angus Taylor liberális párti vezető politikus a szabályozást a közösségi média cenzúrázására tett kísérletként értelmezte, míg Sarah Henderson árnyék-kommunikációs miniszter a szólásszabadság „abszolút fenyegetésének” nevezte azt. Matt Canavan szenátor mélyen szkeptikusnak mondta magát azzal kapcsolatban, hogy a kormánynak hatalmat adjanak arra, mit olvashatnak az emberek.
Anika Wells kommunikációs miniszter határozottan visszautasította a cenzúravádakat, hangsúlyozva, hogy a tervezet nem ad felhatalmazást a kormányzatnak vagy hatóságoknak az online félretájékoztatás ellenőrzésére. Wells szerint a javaslat a gyerekek esetében a súlyos online károk megelőzésére, a felnőtteknél pedig a jogellenes tartalmakra és a felhasználói választásra koncentrál. A végrehajtás azonban kulcskérdés marad, mivel a korábbi, 16 éven aluliakra vonatkozó szabályok megsértése miatt eddig egyetlen techcéget sem bírságoltak meg.
Bár a parlamenti vita még módosíthatja a részleteket, az ausztrál tervezet egyértelműen jelzi, hogy a platformszabályozás következő frontja az ajánlórendszerek és a felhasználói választási mechanizmusok ellenőrzése lehet. Az ausztrál modell nyomást helyezhet az uniós és brit döntéshozókra, hogy a meglévő szabályok végrehajtását láthatóbb, közvetlenebb felhasználói döntési pontokhoz kössék.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása