A Századvég-csoport jelentős strukturális átalakuláson ment keresztül az áprilisi kormányváltást követően. A korábban kiterjedt állami megbízások elvesztése drasztikus leépítéseket és a szervezet teljes körű átalakítását vonta maga után. A változások eredményeként a kutatócég új néven, jelentősen csökkentett létszámmal folytatja működését a megváltozott gazdasági környezetben.
Október elsejétől a korábbi Századvég végleg elhagyta ikonikus nevét, és Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt. néven működik tovább. Ez a névváltozás egy belső fúziót követett, amelynek során a Századvég Gazdaságkutató Zrt. beolvadt a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-be, ezzel egyetlen jogi entitássá alakítva a korábbi struktúrát. Az átalakulás részeként a korábbi munkavállalók több mint fele távozott a cégtől, ami jelentős személyi változásokat eredményezett a szervezetben.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026. október 2-i adatai szerint, míg 2025 végén a két egyesülő cég együttesen még közel 80 főt foglalkoztatott, az új, átnevezett társaságnál már csak 37 munkavállaló volt bejelentve. Ez a létszámcsökkentés azt jelenti, hogy a dolgozói állomány több mint 51 százaléka hagyta el a vállalatot az elmúlt hónapokban, ami alapjaiban érintette a cég működési kapacitását. Bár eredetileg úgy tervezték, hogy a jogutód megtartja a Fidesz-korszak egyik legismertebb márkájának számító Századvég nevet, augusztusban végül a teljes arculatváltás mellett döntöttek, ezzel is jelezve a teljes szakítást a múlttal.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. már a 2025-ös évre vonatkozó tavaszi beszámolójában jelezte, hogy a "kormányzati struktúraváltozások" miatt kénytelen kisebb létszámmal folytatni a munkáját. Ez a visszafogott megfogalmazás valójában az állami finanszírozás hirtelen és teljes megszűnését jelentette az április 12-i választásokat követően. A korábbi, Rogán Antal vezette tárca még április 30-i hatállyal felbontotta a cégcsoporttal kötött szerződéseket, ezzel lezárva egy hosszú távú együttműködést.
Ennek következtében a felálló új kormány illetékes minisztériuma már nem tartott igényt a Századvég szolgáltatásaira, ami azonnali bevételkiesést okozott. Ezzel véget ért az az időszak, amikor a szervezet jelentős közpénzekhez jutott: 2024 és 2026 áprilisa között a Miniszterelnöki Kabinetiroda több mint 26 milliárd forintot fizetett ki nekik. Ebből az összegből 7,6 milliárd forintot még az idei év első negyedévében folyósítottak, ami jól mutatja a korábbi finanszírozás mértékét.
A megváltozott politikai és gazdasági realitásokra reagálva a cégcsoport tulajdonosa, a Fűrész Gáborhoz köthető Magyar Konjunktúra Zrt., a hálózat racionalizálása mellett döntött. Ez a döntés volt az alapja a belső fúzióknak és a későbbi névváltoztatásnak, amelyek a szervezet jövőbeli működésének alapjait határozzák meg, immár állami megrendelések nélkül. A tulajdonosi kör célja a cégcsoport piaci alapokra helyezése volt.
A szervezet szakmai hitelessége már az áprilisi választások hajrájában komoly csorbát szenvedett, ami befolyásolhatta a cég megítélését. Két nappal a voksolás előtt a nyilvánosság felé még 105–115 mandátumos Fidesz-győzelmet prognosztizáltak, miközben a kormánypárt végül ennek az előrejelzésnek csak nagyjából a felét érte el. Ez a jelentős eltérés a valós eredményektől kérdéseket vetett fel a kutatások objektivitásával és pontosságával kapcsolatban.
Sokatmondó azonban, hogy a háttérben a cég elemzői tisztában voltak a valós helyzettel és a társadalmi hangulattal. A Rogán-féle minisztériumnak átadott, március eleji titkosított méréseik már jelentős társadalmi elégedetlenséget mutattak a lakosság körében. Ezek a belső jelentések egyértelműen jelezték a politikai és gazdasági feszültségeket.
A belső jelentések szerint a magyarok közel 58 százaléka elégedetlen volt a demokrácia működésével, ami komoly aggodalomra adhatott okot. A nemzeti szégyen legfőbb forrásaként pedig az egészségügyet, a gazdasági helyzetet és magát a kormányzati politikát jelölték meg. Ez a kettősség – a nyilvános kommunikáció és a belső elemzések közötti különbség – rávilágít a kutatócég akkori helyzetére és a politikai környezetben betöltött összetett szerepére.
Az állami megbízások elvesztése és a drasztikus leépítések alapjaiban rajzolták át a Századvég-csoport jövőjét, egy új fejezetet nyitva a cég történetében. A névváltoztatás és a szerkezeti átalakítás egy új korszak kezdetét jelenti a vállalat életében, amelynek mostantól teljesen független piaci szereplőként kell működnie. A Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt. néven működő entitásnak mostantól a piaci alapokon kell megállnia a helyét, állami támogatás és korábbi politikai kötődések nélkül.
Ez a változás jelentős kihívásokat tartogat a megújult szervezet számára, amelynek újra kell pozícionálnia magát a tanácsadói és kutatási piacon. A korábbi politikai kötődések és a hozzájuk kapcsolódó jelentős finanszírozás hiánya új üzleti stratégiákat és működési modelleket igényel. Az átalakulás tehát nem csupán névleges, hanem a cég alapvető működési elveit, piaci szerepét és jövőbeli kilátásait is mélyrehatóan érinti, egy teljesen új alapokra helyezve a vállalatot.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása